A peres felek közötti szerződéses jogviszonyban a Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perben érvényesített szavatossági igény elévült-e. A Kúria megállapította, hogy ha a kötelezett a jogosult szavatossági igénybejelentését mind jogalapjában, mind összegében egyértelműen, félre nem érthető módon elutasította, a felek között tovább folyó kommunikáció nem alapoz meg olyan reményt, ami alapján a jogosult alappal bízhat abban, hogy a kötelezett önként teljesít számára. Ezért ilyen helyzetben - komoly egyeztető tárgyalások hiányában - az elévülés nyugvását nem lehet megállapítani. Tekintettel arra, hogy az alperesi jogelőd már 1994 decemberében elutasította a felperesi jogelőd szavatossági igénybejelentését, így a felperesi jogelőd legfeljebb a hibás teljesítés fennállása tekintetében általa megrendelt szakvélemények elkészültéig, azok megismeréséig lehetett szavatossági igényeinek bíróság előtt történő érvényesítésében akadályoztatva. Rejtett hibák esetén is csak addig nyugodhat a szavatossági igény érvényesítése, amíg az igény érvényesítéséhez szükséges adatokat a jogosult meg nem ismeri. Az igényérvényesítési akadály megszűnése után legfeljebb 3 hónapos igényérvényesítési határidő áll a felperes rendelkezésére szavatossági igénye bíróság előtti érvényesítésére. E 3 hónapos határidő jogvesztő, azt nem lehet megszakítani, és az elévülés további nyugvása sem állapítható meg. A felperes bírósághoz fordulása valamennyi rejtett hiba tekintetében e határidőt követően történt, így az igény elévült.
Budapest, 2016. március 30.
A Kúria Sajtótitkársága