A felperes kereshetőségi jogát a konkrét jogszabálysértéshez kapcsolódóan kell vizsgálni a szanálási törvényen alapuló közigazgatási határozat esetén is.
A szanálási feladatkörében eljáró alperes határozatában a Bank, mint átadó és az alperesi beavatkozó, mint átvevő között létrejött nyilatkozatban foglalt feltételekkel és tartalommal közöttük a szerződést létrehozta és elrendelte annak teljesítését.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban hangsúlyozta, a felperesnek – mint az átruházással érintett hitelszerződés adósának – nincs olyan közvetlen jogi érdeke, mely kereshetőségi jogát megalapozná. A támadott határozat nem a felperes és a beavatkozó közötti jogviszonyt, hanem a Bank és a beavatkozó közötti jogviszonyt rendezi. Az alanyváltozást eredményező határozati rendelkezések a felperesnél nem keletkeztetnek kereshetőségi jogot.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalára utasította. Hangsúlyozta, a kereshetőségi jog általános dogmatikai kérdései körében az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, azonban nem konkrétan, hanem általánosságban vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát. A felülvizsgálati bíróság az alperesi határozat rendelkező részét és a kapcsolódó indokolást alapul véve, a felperes részéről konkrétan megjelölt jogszabálysértéseket tette vizsgálat tárgyává. Rámutatott, a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik a határozat rendelkező része két alpontja vonatkozásában.
Erre tekintettel döntött a rendelkező részben foglaltak szerint és utasította az elsőfokú bíróságot a felperes keresetének érdemi elbírálására a kereshetőségi joggal érintett körben.
Budapest, 2016. március 11.
A Kúria Sajtótitkársága