Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott határozatában kötelezte a felperest adókülönbözet, adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Az indokolás szerint a felperes részéről befogadott számlák nem tekinthetők hiteles bizonylatnak, ezért az azokban szereplő áfa nem vonható le, a nettó érték pedig nem csökkenti az adózás előtti eredményt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, az elsőfokú hatóság a tényállás- tisztázási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, az irányadó anyagi jogszabályokat helyesen alkalmazta.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát egy tétel kivételével az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az indokolásban hangsúlyozta, a felperesnek az első tárgyaláson, majd ezt követően külön iratban előterjesztett keresetmódosítása nem ütközik a keresetváltoztatás tilalmába, így az abban foglaltak érdemben elbírálandók. Az ügy érdemében kifejtette, a felperes által megjelölt, az adóhatósági eljárás során mellőzött 4 magánszemély tanúkénti meghallgatása szükséges. A bíróság nem tartotta megalapozottnak a számlák alapjául szolgáló szerződések színleltnek minősítését.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Rámutatott arra, a felperes a perindításra nyitva álló határidőn belül kizárólag eljárási jogszabálysértésekre alapította keresetét, ezért a fenti határidőn túl azt nem terjeszthette ki anyagi jogi jogszabálysértésekre. Az ilyen tartalmú keresetkiterjesztés tiltott keresetváltoztatásnak minősül, melyet a közigazgatási bíróság érdemben nem bírálhat el.
Az eljárási jogszabálysértések körében a felülvizsgálati bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróságnak a 4 magánszemély kötelező meghallgatására vonatkozó álláspontját, ezzel szemben kifejtette, az adóhatóság a tényállást teljes körűen feltárta.
Budapest, 2015. március 1.
A Kúria Sajtótitkársága