A felperesek kereseti kérelmükben az alperesi köztestület 2014. február 21-én megtartott választói közgyűlésén meghozott valamennyi határozata megsemmisítését kérték.
A jogerős ítélet megsemmisítette a határozatokat. Egyrészt amiatt, hogy a kamara alkalmazottai közreműködtek a szavazatszámlálás során, másrészt arra tekintettel, hogy a választási bizottság elnökének valamint egyik tagjának hozzátartozója indult a választásokon és az adott tisztségre megválasztották, ami összeférhetetlen.
Az alperes és az alperesi beavatkozók felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
A Kúria jogi álláspontja szerint az önkormányzatiság elve alapján, nagyfokú autonómiával rendelkező szervezet esetében a bíróság csak abban a kivételes esetben avatkozhat be a kamara működésébe és semmisítheti meg annak határozatait, ha azok jogszabályba vagy az alapszabály, belső szabályzat, illetve az alperesre is irányadó kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott szabályzat mellőzhetetlen, kifejezett rendelkezésébe ütköznek. Az alperesre vonatkozó szabályzatokat kiterjesztően nem lehet értelmezni, és az eljárási szabálysértések közül csak a választás eredményét meghatározóan befolyásoló normasértések esetén semmisíthető meg az egész választás eredménye.
A szavazatszámlálás lényege a választói akarat megállapítása. A kamarai alkalmazottak nem végeztek érdemi szavazatszámlálást, kizárólag a szavazatszámláló bizottsági tagok által megállapított eredményt rögzítették a szavazatszámláló íveken. Kötelezően alkalmazandó előírás nem tilalmazza az alkalmazottak részvételét. A felperesek nem állították, hogy a szavazatszámlálás a választói akarattal ellentétes eredmény megállapítására vezetett, a számszaki eredmény helyességét nem kérdőjelezték meg. Mindezek alapján a kamarai alkalmazottak közreműködése nem eredményezi a választás eredményének megsemmisítését.
A választási szabályzat szerint a választási bizottság elnökének, tagjának kizártsága akkor áll fenn, ha jelölt hozzátartozójával kapcsolatban konkrét döntés meghozatalában, kifogás elbírálásában kell eljárnia. A felperesek sem állították, hogy ilyen eljárás folyamatban volt. A felperesek hivatkozása a jogsértés lehetőségére, nem alapozza meg a határozatok megtámadását.
A felperesek által a törvényben előírt 30 napos határidőn túl előadott semmisségi okok érdemben nem voltak vizsgálhatóak.
Budapest, 2016. február 15.
A Kúria Sajtótitkársága