Az elsőfokú adóhatóság a 2005-2009. időszakra egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, megállapítást nem tettek.
Ezt követően a 2008. év és a 2010. január-március időszakra, valamint külön eljárásban a 2009. évre áfa adónemben bevallások utólagos ellenőrzését folytatták le felperesnél. A felperes az érintett időszakokban több közösségi gazdasági társaság részére értékesített kukoricát, az értékesítéseket Közösségen belülre történő adómentes értékesítésként vallotta.
A 2009. év tekintetében a Kúria Kfv.I.35.265/2014/6. számú végzése nyomán indult megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, a felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt még folyamatban van.
A 2008. év és a 2010. január-március időszakra folytatott ellenőrzés alapján az elsőfokú adóhatóság a 2008. január-május hónapokra és a 2010. I. n.évre 72.700.000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítási eljárás lefolytatását követően jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolásában részletesen értékelte és ütköztette az adóigazgatási- és a peres eljárásban beszerzett bizonyítékokat, döntött az adóbírság és késedelmi pótlék mérséklése, illetve mellőzése kérdésében előterjesztett másodlagos kereseti kérelemről is.
A jogerős ítéletet a felperes támadta felülvizsgálati kérelemmel.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet indokolásának felülmérlegelésére irányult. A felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – sem bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok ismételt egybevetésének, sem azok felülmérlegelésnek nincs helye, de jogszabálysértést megalapozhat a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, iratoknak meg nem felelő, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése. Az elsőfokú bíróság azonban nem lépte túl ezeket a korlátokat: indokolása részletes, minden lényeges körülményre kiterjedő, és okszerű. Az elsőfokú bíróság az iratoknak megfelelő adatokat értékelt, a perbeli tanúvallomásokat, felperesi nyilatkozatot ütköztette az adóigazgatási eljárásban tett előadásokkal, levont következtetései mind az egyes értékesítések, mind a jogügyletek általános ismérveihez képest logikusak. Az elsőfokú bíróság az adóbírság és a késedelmi pótlék körében is megalapozott döntést hozott: sem a korábbi az Art. 87.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti, bevallások utólagos ellenőrzésére alapított bizalmi elv alkalmazása, sem a vizsgált időszakot követő adóhatósági gyakorlatra való hivatkozás nem adott alapot a jogkövetkezmények megváltoztatására.
A közigazgatási iratanyag mennyisége, a perben keletkezett bizonyítékokkal való ütköztetése, a felülvizsgálati kérelem részletes, aprólékos előadásai, azoknak a jogerős ítélet elemező megállapításaival való tételes összevetése indokolta az ügy összefoglalójának közzétételét.
Budapest, 2016. február 15.
A Kúria Sajtótitkársága