Az alperes tervezési szerződést kötött egy kórházépület építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére, valamint a tervezői művezetési feladatok ellátására. A tervek orvostechnológiai és orvosi gáz tervfejezetének elkészítéséhez az alperes alvállalkozóként a felperest vette igénybe, az engedélyezési terv elkészítésében való közreműködés díját, 7.200.000 forintot azonban nem fizette meg a felperes részére.
Az alvállalkozói díj megfizetése iránt indított perben a bíróság rendkívül széleskörű, nagy terjedelmű bizonyítási eljárás lefolytatását követően megállapította, hogy a felperes az őt terhelő tervezési feladatokat maradéktalanul elvégezte, részben azonban hibásan teljesített, a hibák kijavításával összefüggésben pedig az alperesnek 1.250.000 forint indokolt költsége merült fel. Ügyvezetőjének a felperessel szemben természetes személyként fennálló követelését viszont az alperes a perben az ügyvezető megbízása alapján beszámítási kifogásként nem érvényesítheti. Mindezekre tekintettel a bíróság jogerős ítéletében az alperest 5.950.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárás során a Kúria megállapította, hogy a bíróság helytállóan foglalt állást a tervszolgáltatás megtörténte és a hibás teljesítés kérdésében és jogszabálysértés nélkül mutatott rá arra is, hogy a fél más személy követelését perlési megbízás (perbizomány) alapján a polgári perben nem érvényesítheti, a hatályos magyar polgári eljárásjog ugyanis a perbizomány jogintézményét nem ismeri el. Mindezek értelmében a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. január 28.
A Kúria Sajtótitkársága