A 2016. január 22-én, a XX. Vasi-jubileumi Jogásznap alkalmából rendezett szakmai találkozón Hende Csaba Szombathely országgyűlési képviselőjének nyitóbeszéde után, megkoszorúzták a szombathelyi Múzeum parkban, Horváth Boldizsár, az Andrássy-kormány volt igazságügy-miniszterének emlékére állított köztéri szobrát.
Az ünnepséget követően előadást tartott az igazságszolgáltatás és a média kapcsolatának jelentőségéről dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke, Borókai Gábor, a Heti Válasz című közéleti hetilap főszerkesztője, dr. Borbély Zoltán ügyvéd és dr. Sárközy Tamás jogászprofesszor.
A Kúria elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy a nyilvánosság követelményét az Alaptörvény deklarálja, melynél az igazságszolgáltatásnak szélesebb nyilvánosságra van szüksége, mivel ez a nyilvánosságnak csak az egyik -perbeli- esetét említi. A nyilvánosság a generális prevenció mellett az igazságszolgáltatás mindenkori és legfontosabb társadalmi kontrollja.
Beszédében bemutatta, hogy hogyan alakult ki a bírósági tudósítás a XIX. században és milyen jelentős fejlődésen ment keresztül 2005 óta. A Kúrián 2012 óta kialakult sajtószóvivői rendszer és a teljes sajtókörrel folytatott kapcsolattartás a garanciája a közvélemény hiteles tájékoztatásának, az igazságszolgáltatás tekintélye megóvásának és a félrevezető vélemények helyreigazításának. Ezen elvek támogatásaként indult el a „Kúriai Esetek” címmel egy videós kerekasztal beszélgetés sorozat, melyből már két adás elkészült. Ezek megtekinthetőek a Kúria honlapján, és a bíróságok központi honlapján.
A Kúria elnökhelyettese hangsúlyozta: amiben egyelőre még nem jött létre teljes konszenzus az igazságszolgáltatás nyilvánossága szempontjából az a közvetlen, a tárgyalás berekesztése után a bírói nyilatkozattételt tiltó rendelkezés eltörlése. A szemléletváltás szükségességére hívta fel a figyelmet; arra, hogy a jogalkotás feloldja a bírák „szájzárát”. Ha a társadalom tagjai nem értik meg teljes egészében az ítéletet, kirekesztődnek, és ezáltal a bíróság döntését elfogadni sem lesznek képesek, ami a bírósági tevékenység presztízs csökkenéséhez vezet, a bűnelkövetés megelőzésében sem lesz elég hatékony a szerepvállalása.
Hozzátette: a bűnügyi tudósításokat illetően hiányzik a „rossz feldicsérésének” tiltása. Ami pedig ésszerű korlátozása lehet a közerkölcsöt, közvéleményt károsan befolyásolni alkalmas véleményformálásnak. Számos példa említésével (Simek Kitty ügy, Engel Zoltán ügy, Táncos Gábor ügye) támasztotta alá, hogy a média hogyan, milyen mértékben tudja befolyásolni egy ügy kimenetelének közvéleményre gyakorolt hatását.
Az OBH elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, de egyelőre a közvetlen és teljes nyilvánosság biztosítása nem látszik megoldható feladatnak a bíróságokon. Éppen ezért minél hatékonyabb együttműködésre kell törekedni a sajtó – mint negyedik hatalmi ág – és az igazságszolgáltatás között.
Budapest, 2016. január 27.
A Kúria Sajtótitkársága