A felek között 2012. május 01-jén vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperes részére a 2012. december 31-ig terjedő időszakban eseti megrendelések alapján karbantartási és kivitelezési feladatokat végez. A keretszerződés megkötését követően az alperes számos eseti megrendelést adott a felperesnek, 2012. augusztus 23-án azonban tájékoztatta, hogy a továbbiakban nem kívánja foglalkoztatni. A felperes módosított keresetében 11.411.367 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy abban az esetben, ha az alperes a megrendeléseket nem szünteti be, a 2012. december 31-ig terjedő időszakban 11.411.367 forint jövedelemre tehetett volna szert. Elmaradt haszonból álló kárát álláspontja szerint az alperes köteles megtéríteni. A bíróság jogerős ítéletében az alperest rendkívül nagy terjedelmű okirati és szakértői bizonyítást követően a kereset szerint marasztalta. A Kúria azonban a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a keretszerződés alapján a felperesnek nem keletkezett konkrét kötelezettsége a karbantartási és szerelési feladatok ellátására, arra pedig az alperes nem vállalt kötelezettséget, hogy a keretszerződés fennállása alatt ténylegesen ad konkrét megrendeléseket a felperes részére. Ezért amiatt, mert 2012. augusztus 23-át követően nem kapott megrendeléseket az alperestől, a felperes elmaradt haszonból álló kár megtérítését megalapozottan nem követelheti. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a kártalanítás iránti keresetet elutasította.
Budapest, 2015. december 15.
A Kúria Sajtótitkársága