Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.364/2015/7.-es számú határozatáról, mely szerint a beosztásból történt felfüggesztés esetén a hivatásos állomány tagját – a szolálati viszony megszüntetése hiányában – legfeljebb a visszatartott illetménye illetheti meg

Dátum

A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében kártérítés jogcímén a beosztásából való felfüggesztés időszakára az elmaradt cafeteria juttatás, akciószolgálati pótlék, utasforgalmi pótlék, éjszakai pótlék, valamint jutalmaknak megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a felfüggesztés időszakára ugyanazon juttatások illetik meg, mint azokat a kollégáit, akik ténylegesen szolgálatot teljesítettek.

A perben az nem volt vitatott, hogy a beosztásból való felfüggesztés 2003. december 1-től 2009. június 30-ig terjedő időszakára az alperes a Hszt. 107. § (2) bekezdésének megfelelően megfizette a felperesnek a visszatartott 50%-os távolléti díjat annak kamataival együtt.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2009. I. félévére elmaradt cafeteria juttatást, 2005-től 2009. évekre évenkénti bontásban meghatározott összegű elmaradt akciószolgálati pótlékot, 2004-2009. évekre évenkénti bontásban meghatározott összegű elmaradt éjszakai pótlékot, 2005-2009. évekre utasforgalmi pótlékot, 2003-2009. évekre évenkénti bontásban meghatározott összegű jutalmat, valamint az ítélet szerinti összegeknek a törvényes kamatát.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a Hszt. 107. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hivatásos állomány beosztásból felfüggesztett tagjának távolléti díj jár, és amennyiben a büntetőeljárás felmentéssel zárul, a  visszatartott illetmény, azaz a legfeljebb 50%-kal csökkentett távolléti díj kamataival történő kifizetésére ír elő a törvény kötelezettséget.

A Hszt. 112. §-a értelmében távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. A távolléti díjnak nem része a cafeteria, valamint mérlegelési jogkörben adható, illetve feltételekhez köthető juttatások, valamint azok a pótlékok, melyek kizárólag a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére járnak.

A felperes 2003. december 1-től 2009. június 30-ig terjedő időszakban szolgálatot nem teljesített, mert a beosztásából felfüggesztették, azonban a szolgálati viszonya nem került megszüntetésre. A beosztásból való felfüggesztés tekintetében nincs a Hszt. 197. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő rendelkezés, mely szerint olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna. A szolgálati viszony megszüntetése hiányában ez a rendelkezés nem alkalmazható.  Mindemellett helytállóan hivatkozott az alperes a Hszt. 254. § (3) bekezdésében és a 140/1996 (VIII.31.) Kormányrendelet 28. §-ában foglalt kogens rendelkezésekre és az ezzel összefüggő bírói gyakorlatra (EBH 2009.2082.).

Minden alapot nélkülözően ítélt meg a másodfokú bíróság olyan pótlékokat a szolgálatot nem teljesítő felperesnek, melyek a szolgálatot teljesítők részére is eseti jelleggel és csak a jogszabályi feltételek maradéktalan teljesülése esetén járnak.

Budapest, 2015. december 2.

A Kúria Sajtótitkársága