A felperes keresetében tárgyi keresethalmazatban kérte – egyebek mellett – a perbeli ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítását, és a IV. r. alperes tulajdonjogának törlését, valamint az eredeti állapot helyreállítását.
Az elsőfokú bíróság a rendkívül munkaigényes, összetett jogkérdéseket tartalmazó perben az ötödleges keresetnek helyt adva az érintett ingatlanok vonatkozásában rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásróló szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bekezdés ab) pontja és a 3/2010. (XII.6.) PK vélemény 1. pontja alapján. Álláspontja szerint az alperesek között létrejött szerződéseket, jognyilatkozatokat egységesen kellett vizsgálni, azok egymástól nem választhatók el.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megfellebbezett részét helybenhagyta. Többek között kifejtette, hogy az alperesek magatartásának láncolata, és azok egymást követő, rövid időn belüli megtörténte, mind azt támasztják alá, az alperesek célja az volt, hogy a IV. r. alperes az I.-II. r. alperesek ingatlanait, a cégek vagyonát megszerezze. A IV. r. alperesnek tudnia kellett, hogy az ennek elérésére szolgáló szerződések a hitelezők kijátszására irányulnak, ezért rosszhiszeműsége megállapítható.
A IV. r. alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, úgy ítélve meg, helytállóan vizsgálta a jogerős ítélet a felek között létrejött szerződéseket egységes folyamatként és megalapozottan állapította meg, hogy azok érvénytelenek, s az eredeti állapot helyreállításának feltételei is fennállnak.
A Kúria egyebek mellett kifejtette, hogy a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az „adós vagyonának csökkenése” kifejezést csak az eszközérték csökkenéseként lehet értelmezni. Tévesen hivatkozott a IV. r. alperes arra, hogy a felszámolás szempontjából az adósok saját tőkéjének alakulását kell vizsgálni. Az adós felszámolásának megindulását követően annak van jelentősége, hogy mekkora az adós eszközeinek értéke, amelyet a Cstv. szabályai szerint a hitelezői között fel lehet osztani.
Budapest, 2015. december 2.
A Kúria Sajtótitkársága