A választottbírósági felperes a közöttük létrejött szerződésre alapítva nyújtotta be keresetét a választottbírósághoz, melyben kérte a választottbírósági alperest meghatározott összeg megfizetésére kötelezni.
A választottbíróság közbenső ítéletet hozott, melyben a felek szerződését értelmezve megállapította, hogy a „refinanszírozás” kifejezés szerződéskötési kötelezettséget jelent, és ennek alapján a választottbírósági alperes a felperesnek a szerződés alapján a teljesítés időpontjában fennállt követelés piaci értékét köteles megfizetni.
A közbenső ítélet érvénytelenítése iránt nyújtott be keresetet a választottbírósági alperes (továbbiakban: felperes) az elsőfokú bírósághoz, a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55.§ (1) bekezdés c), d), és e) pontjában, valamint 55.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt érvénytelenítési okok megvalósulását állítva.
Az elsőfokú bíróság részletesen megindokolt ítéletében a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Vbt. 55.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt érvénytelenítési okok kivételével valamennyi érvénytelenítési ok elbírálása tekintetében állította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő.
A Kúria ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, a felperes keresetét arra az általa állított tényre alapította, hogy a választottbíróság nem azt a jogot ítélte meg, amit a felperes a keresetében előterjesztett, azon túlterjeszkedve hozta meg határozatát. A Kúria – részletesen vizsgálva a felperes által előadottakat – egyebek mellett kifejtette, hogy ha a felek a szerződés megítélése körében terjesztik jogvitájukat a választottbíróság elé, az a tény, hogy a választottbíróság másként értékeli, ítéli meg a szerződés rendelkezéseit, mint a felek, nem ad alapot annak megállapítására, hogy más jogot ítélt meg, mint amit elé vittek a felek. Ebből következően nem alapos a felperesnek az az állítása, hogy a választottbíróság a kereseten túlterjeszkedve hozta meg a határozatát, s nem helytálló az az állítása sem, hogy emiatt nem volt képes az ügyét előterjeszteni (Vbt.55.§ (1) bekezdés c) pont); a választottbíróság eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának (Vbt.55.§ (1) bekezdés e) pont); továbbá, hogy a választottbíróság ítélete a közrendbe ütközik (Vbt.55.§ (2) bekezdés b) pont).
Budapest, 2015. december 2.
A Kúria Sajtótitkársága