Érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan az az ítélet, melyben a bíróság több rendelkezésére álló lényeges bizonyítékot nem értékelt
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperes terhére áfa adónemben adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte adóbírság megfizetésére. Álláspontja szerint a felperes a vizsgált időszakban egy körbeszámlázásra specializálódó bűnszervezetben vett részt, mely tényt bizonyítják a nyomozás iratai.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot az indokolás megváltoztatásával helybenhagyta. Kifejtette, az ügyletekben részvevő társaságok között az áru változatlan formában, körben forgott. A résztvevő cégek tényleges gazdasági tevékenység nélkül, csupán bizonylatokat állítottak ki. A körbeszámlázásról a felperes tudott, vagy legalábbis tudnia kellett róla.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A peres eljárás során a bíróság megkeresésére a nyomozóhatóság megküldte a nyomozati iratokat, míg az illetékes főügyészség a kapcsolódó vádiratot. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, a támadott határozat nem ellentétes a nemzeti és az uniós szabályozással.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének elbírálása eredményeként a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítélete indokolásakor nem vetette egybe a többi rendelkezésre álló bizonyítékkal a nyomozati iratokban és a vádiratban foglaltakat, ezeknek az értékelése teljes egészében elmaradt. Az új eljárás során az elsőfokú bíróság köteles a nyomozati iratokban és a vádiratban foglaltakat is a vizsgálata tárgyává tenni.
Budapest, 2015. november 26.
A Kúria Sajtótitkársága