A kifizetőt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – fizetési kötelezettség terheli a belföldi magánszemélynek juttatott jövedelem után. Ilyen jövedelemnek minősül az értékpapír formában megszerzett jövedelem is.
A felperesi részvénytársaság a nyomdai úton elállított saját részvényét adta egy magánszemélynek, az a magánszemély tulajdonába és birtokába került. A vételárat a vevő nem fizette meg, a felperes a szerződéstől elállt, azonban a részvények továbbra is a magánszemély birtokában és tulajdonában maradtak. Az elsőfokú adóhatóság a felperest, mint kifizetőt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésével kötelezte határozatában, mivel a részvények a magánszemély tulajdonában a szokásos piaci értéknél alacsonyabb áron kerültek, a különbség jövedelemnek minősül.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Érvelése szerint a szerződéstől való elállás nem befolyásolta a magánszemély tulajdoni helyzetét, mivel a részvények visszaforgatása a felperes nevére nem történt meg, ezért az alperes jogszerűen állapította meg a felperes adófizetési kötelezettségét.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének elbírálása eredményeként a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolásban hangsúlyozta, a perbeli részvények átruházásának kizárólagos módja a forgatmány, vagyis az ilyen részvényeken értékpapírjogi hatállyal csak forgatmány útján lehet tulajdont szerezni. A felperesre történő visszaforgatás hiányában a részvények tulajdonosa a magánszemély maradt, ezért a magánszemély jövedelemszerzése folytán a felperest, mint kifizetőt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.
Budapest, 2015. november 26.
A Kúria Sajtótitkársága