A felperes 2011. február 5-étől határozatlan időre szóló munkaviszony keretében tehergépkocsi-vezető munkakörben állt az I.r. alperes alkalmazásában. A felperes az I.r. alperes részére teljesített külföldi munkavégzés során a munkáltató utasítására 2011. július 30-31-én (szombat-vasárnap) az I.r. alperes partnercége k-i telephelyén töltötte a pihenőidejét. 2011. július 31-éről 2011. augusztus 1-jére virradó éjszaka a pihenőhelyen súlyos balesetet szenvedett, melyet a felperes fejét ért, nagy erejű tompa erőbehatás okozott. A baleset oka közelebbről nem határozható meg. A baleseti sérülései miatt a felperes a k-i, majd az i-i kórházban állt ápolás alatt. A felperes 90 %-os egészségkárosodása és 100 %-os munkaképesség-csökkenése baleseti eredetű, állapotában javulás nem várható.
A felperes véralkohol koncentrációja 2011. augusztus 1-jén 3 óra 13 perckor, a k-i kórházban történt vizsgálat időpontjában 1,50 ezrelék volt, amely enyhe – közepes fokú ittasságot jelent. Nem történt kétszeres vér- és vizeletvétel, ezért nem állapítható meg, hogy a baleset időpontjában alkoholos befolyásoltság alatt állt-e.
A felperes a keresetében az alperesek vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság közbenső- és részítéletével megállapította, hogy a felperes 2011. július 31. - augusztus 1. napján bekövetkezett balesetéből eredő kárért az I.r. alperes teljes kárfelelősséggel tartozik. A II.r. alperessel szembeni keresetet elutasította.
Az I.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső- és részítéletét megváltoztatta, a keresetet az I.r. alperessel szemben elutasította, a II.r. alperesre vonatkozó rendelkezéseket nem érintette. A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljes körben lefolytatta a bizonyítási eljárást, a beszerzett adatokat azonban tévesen értékelte. Ezért téves az általa megállapított tényállás és az abból levont jogkövetkeztetés is, miszerint a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett.
A felperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.
A Pp. 275. § (1) bekezdésre tekintettel a Kúria a rendelkezésre álló periratok alapján dönt a felülvizsgálati eljárásban. Nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének azaz felülmérlegelésének. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés, BH2001.197., BH2002.29.].
A felperes alappal sérelmezte a jogerős ítélet megállapítását, miszerint az Mt. 174. § (4) bekezdése ellenére nem bizonyította, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.
Az MK.29. számú állásfoglalás a) pontja szerint a jogszabályban a „munkaviszonnyal összefüggésben” utalás egyrészt azt fejezi ki, hogy munkaviszonynak kell fennállnia, másrészt pedig azt, hogy a munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia az általa létesített munkaviszonnyal. A munkaviszonyból folyó tevékenység és a károsodás között tehát összefüggésnek, kapcsolatnak kell lennie.
A károsodás munkaviszonnyal összefüggésben való feltárása során helytállóan indult ki a közigazgatási és munkaügyi bíróság abból, hogy a felperest a baleset külföldön, Olaszországból Németországba történő fuvarfeladat teljesítése során érte egy olyan telephelyen, ahol a jelenlétét a kamion biztonságos elhelyezése érdekében a munkáltató írta elő. Ezért nem annak van döntő jelentősége, hogy a baleset pihenőidőben történt, hanem annak, hogy a baleset helyszínéül szolgáló telephelyen történő megjelenést a munkáltató írta elő, mégpedig a munkavégzéssel összefüggésben, vagyis a fuvarfeladat teljesítése, nevezetesen a kamionstop idejére a munkaeszköz őrzött helyen történő elhelyezése érdekében. A munkáltató azzal, hogy meghatározta a hétvégén a kamion tartózkodási helyét, lehetőséget teremtett arra, hogy a munkavállaló a telephelyen legyen. Ezért annak nincs jelentősége, hogy azt el is hagyhatta.
A szakvélemény egy a bizonyítékok sorából. A bíróság a szakértői véleményt szabadon mérlegeli, a szakértői véleménnyel szemben megalapozott és ellenőrizhető adatokat is figyelembe vehet (BH1978.125.). A törvényszék a szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata és a tanúk vallomása alapján állapította meg azt, hogy a felperes a balesetet megelőzően italozott. Azt is megindokolta, hogy álláspontja szerint a baleset miért nem következhetett be úgy a peradatok alapján, hogy a felperes kizuhant a kamionból. Rögzítette azonban azt is, hogy e tényeknek nincs ügydöntő jelentősége, mivel a baleset bekövetkezésének módja ezen tények ellenére sem állapítható meg, így a munkáltató részbeni vagy egészbeni mentesülésére erre tekintettel sem vonható le következtetés. Erre vonatkozóan a törvényszék álláspontja a bírói gyakorlatnak megfelel (MJD.II.345.).
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú rész-, közbenső ítéletet helybenhagyta.
Budapest, 2015. november 19.
A Kúria Sajtótitkársága