A közigazgatási eljárás egy folyamat, amelynek a végén, ha a hatóság határozatot hoz, érdemben eldönti az ügyet (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - Ket. - 71.§ /1/ bekezdés). A Ket. 109.§ /1/ bekezdésével azonos szabályozást tartalmaz az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 143.§ /1/ bekezdése, amely jogszabályok szerint az adóhatóság másodfokú jogerős határozatának bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 330.§ /2/ bekezdése meghatározza, hogy a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A felperes a másodfokú alap határozat bíróság általi felülvizsgálatát a Pp.-ben megszabott harminc napon belül nem kérte.
A hatóságnak van lehetősége a határozata módosítására. A Ket. 114.§ /1/ bekezdése értelmében, ha a hatóság megállapítja, hogy a - fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált - döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja. A módosító döntés azonos alakiságú, mint az, amelyet módosít, így az alperes határozat formátumú döntéssel módosította az alap határozatát.
A módosító határozat ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított határozat ellen volt (Ket. 103.§ /7/ bekezdés). A felperes törvényes határidőn belül közigazgatási pert kezdeményezett a módosító határozat bíróság általi felülvizsgálata iránt, kérve egyben a törvényes határidőn belül bírósági úton nem támadott, a módosítással érintett alap határozat felülvizsgálatát is.
A per érdemi tárgyalását megelőzően a Pp. 124.§ /1/ bekezdése a bíróságnak intézkedési kötelezettséget ír elő: a keresetlevelet meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130.§), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A Pp. 130.§ /1/ bekezdése alapján a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő. A per folyamata alatt, még az érdemi döntés: az ítélet meghozatal előtt a bíróság a Pp. 157.§ a) pontja alkalmazásával a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130.§ /1/ bekezdésének a) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.
Az elsőfokú bíróság e jogszabályok helytálló alkalmazásával állapította meg, hogy közigazgatási perben a Pp. határidőt szabályoz a keresetlevél benyújtására (a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc nap), felperes a törvény által előírt időtartam alatt az alap határozat bíróság általi felülvizsgálatát nem kezdeményezte, és igazolási kérelmet sem nyújtott be (esetleges) mulasztása kimentése érdekében. A másodfokú bíróság ezért jogszerű döntéssel hagyta helyben az elsőfokú bíróság azon rendelkezését, amellyel az alap határozatra vonatkozóan előterjesztett keresetlevél vonatkozásában a pert megszüntette.
A Ket. 71.§ /1/ bekezdésével azonosan rendelkezve határozza meg az Art. 123.§-a azt, hogy az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal dönt. Határozatát a hatóság - a határozat meghozatalát követően meghozott, újabb - határozattal módosíthatja, amelynek következtében az érdemi döntést két határozat (az alap és a módosító) tartalmazza, a döntés pedig a két határozat rendelkezésének együttese: az alap határozat (módosító határozattal) módosított rendelkezése lesz. A másodfokú bíróság által helybenhagyott végzésében az elsőfokú bíróság azt is helytállóan fejtette ki, hogy minden egyes, így az alap és a módosító határozat vonatkozásában is külön – külön kell vizsgálni az eljárási jogszabályok megtartottságát (függetlenül attól, hogy rendelkezéseik együttese képezi a hatóság döntését). Módosító határozat meghozatala – jogszabályi lehetőség hiányában – a módosítással érintett alap határozat bírósági felülvizsgálatának határidejére nincsen hatással, azt nem hosszabbítja meg, és újabb időtartamot sem keletkeztet.
Az Art. 143.§ /1/ bekezdése azt is tartalmazza, hogy az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak. A felperes kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmét az alperes végzéssel utasította el, amely végzést a NAV Elnöke, mint másodfokú hatóság végzéssel hagyta helyben. Törvényi tiltás folytán nem volt lehetősége az első- és másodfokú bíróságnak e végzések érdemi felülvizsgálatára, az alap határozat kézbesítése körében meghozott hatósági végzések érdemi vizsgálata helyett helytállóan csak annak az Art. 143.§ /1/ bekezdése szerinti kizártságát rögzítették.
Budapest, 2015. november 12.
A Kúria Sajtótitkársága