A jogerős határozattal lezárt ellenőrzési időszak tekintetében az adóhatóság nem jogosult az ellenőrzés továbbfolytatására
Kfv.V.35.430/2014.
Az adóhatóság a gazdasági társaságnál(felperes)valamennyi adónemre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el. A 2009. július 23-án készült ellenőrzési jegyzőkönyvben, egyebek mellett, rögzítette, hogy általános forgalmi adó (áfa) adónemben a külföldi adóhatóságok válaszainak visszaérkezése után és külön jegyzőkönyvben teszi meg megállapításait.
Az elsőfokú adóhatóság a 2009. szeptember 8. napján hozott jogerős határozatának rendelkező része azt tartalmazza, hogy „Az adóellenőrzés az adókötelezettségek teljesítésében hiányosságot nem tárt fel, ezért az adóhatóság megállapítást nem tesz, illetve jogkövetkezményt nem állapít meg”. E határozat indokolása ismerteti az ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításait.
Az adóhatóság, a megkereséseire adott válaszok beérkezése után, tovább folytatta az ellenőrzést. A másodfokú adóhatóság (alperes) a 2013. július 8. napján kelt határozatában, az első fokú határozatot megváltoztatva, kötelezte a felperest adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözet megfizetésére, adóbírsággal sújtotta, késedelmi pótlékot számított fel. A felperes kérte a bíróságtól a terhére fizetési kötelezettséget előíró adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését.
Az adóhatóság, a 2014. január 20. napján hozott végzésével kijavította a 2009. szeptember 8-án kelt határozat rendelkező részét akként, hogy „Az adóellenőrzés az adókötelezettségek teljesítésében – ide nem értve az általános forgalmi adónemet – hiányosságot nem tárt fel, az adóhatóság megállapítást nem tesz, illetve jogkövetkezményt nem állapít meg. Az általános forgalmi adó tekintetében az ellenőrzés nem zárul le, az tovább folytatódik”.
A Kúria hatályában fenntartotta az első fokú bíróság felperesi keresetnek helyt adó ítéletét és a következőkre mutatott rá:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. (2) bekezdése szerinti kogens (kötelezően alkalmazandó) szabály értelmében az Art. 87.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Az adóhatóságnak, az Art. 105.§-a szerinti, ugyancsak kogens rendelkezés miatt, a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés esetén, az ellenőrzés eredményétől függetlenül, megállapításairól határozatot kell hoznia. Ez utóbbi törvényhelyre figyelemmel nem a jegyzőkönyvnek, hanem az ellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatnak van ügydöntő jelentősége. Az ellenőrzés alapján 2009. szeptember 8. napján hozott, és első fokon jogerőre emelkedett határozat rendelkező része pedig egyértelműen azt rögzíti, hogy: „Az adóellenőrzés az adókötelezettségek teljesítésében hiányosságot nem tárt fel, ezért az adóhatóság megállapítást nem tesz, illetve jogkövetkezményt nem állapít meg”.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72.§ (1) bekezdése értelmében a határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia, és a döntést nem az indokolásnak, hanem a rendelkező résznek kell tartalmaznia. A 2009. szeptember 8-án kelt határozat esetében nem álltak fenn a kijavításnak a Ket. 81/A. §-ában meghatározott feltételei. Nem tekinthető ugyanis név, szám, illetve más elírásnak a határozat rendelkező részének kiegészítése, azaz annak rendelkező részbe emelése, hogy áfa tekintetében, a korábbi, több évvel ezelőtti, jogerős hatósági határozattal ellentétben, mégsem zárult le az ellenőrzés áfa adónemben. A bíróságnak továbbá a keresettel támadott határozatok felülvizsgálatát, a Pp. 339/A. §-a értelmében, a határozathozatalkor fennálló tények alapján kell elvégeznie, tehát egy peres eljárás alatt hozott végzés utólag nem teremtheti meg a keresettel támadott határozatok jogalapját. Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében egyébként az alperes elévülési időn belül csak ismételt ellenőrzést (Art.115. § (1) bekezdés d) pontja), felülellenőrzést (Art.116. § (1) bekezdése) folytathatott volna le, de jelen ügyben, általa sem vitatottan, nem így járt el.
Az első fokú bíróság, az ügy érdemi eldöntésére kiható, lényeges, bírósági eljárásban nem orvosolható eljárási jogszabálysértés miatt, jogszerűen helyezte hatályon kívül a keresettel támadott határozatokat.
Budapest, 2015. szeptember 15.
A Kúria Sajtótitkársága