A terheltet az eljárt bíróságok bűnösnek mondták ki az 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősülő emberölés bűntettében, az 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettének kísérletében, az 1978. évi IV. törvény 176. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő magánlaksértés bűntettében, 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdése szerinti garázdaság vétségében, 5 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében, az 1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdésébe ütköző testi sértés vétségében, az 1978. évi IV. törvény 176/A. § (2) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés a) pontjának II. fordulata szerint minősülő zaklatás bűntettében, valamint az 1978. évi IV. törvény 176/A. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő zaklatás vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és tíz év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra.
A jogerős határozatok ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdése alapján hivatalból, a Be. 416. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt okból, a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mely szerint az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB határozatában megállapította, hogy az 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte az alaptörvény-ellenessé nyilvánított törvényi rendelkezés alapján meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Ezért a Be. 416. § (1) bekezdésének e) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés végrehajtása még nem fejeződött be, avagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg. Mivel az eljárt bíróságok a terhelttel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést az 1978. évi IV. törvény alaptörvény-ellenessé nyilvánított 85. § (4) bekezdésének alkalmazásával szabták ki, és a kiszabott büntetés végrehajtása még nem fejeződött be, az Alkotmánybíróság határozata alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatása kötelező.
A Be. 427. § (2) bekezdése szerint akkor, ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata alapján került sor, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha ez az iratok alapján lehetséges.
Az idézett törvényhely – a Be. 423. § (2) bekezdésének második mondatával összeolvasva – a Kúria számára több irányban teremt kötelezettséget:
- egyrészt az Alkotmánybíróság határozata alapján a felülvizsgálati eljárást le kell folytatni,
- másrészt a felülvizsgálatot az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezés figyelmen kívül hagyásával, az elbíráláskori jogszabályok alapján kell elvégeznie,
- harmadrészt az Alkotmánybíróság által elrendelt kötelező felülvizsgálati eljárás során nem hozhat a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartó határozatot,
- végül a megtámadott határozatok megváltoztatásakor a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát maga végzi el, ha ez az iratok alapján lehetséges.
A terhelttel szemben kiszabott életfogytig tartó fegyházbüntetés az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított 1978. évi IV. törvény 85. § (4) bekezdésében írt rendelkezés figyelmen kívül hagyása mellett is törvényes, mivel a törvény az emberölés minősített eseteit vagylagosan életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetni rendeli. A Kúria az elsőfokú bíróság által feltárt, és kismértékben a másodfokú bíróság által módosított büntetéskiszabási körülmények alapján abban a helyzetben volt, hogy a törvénynek megfelelő határozatot maga is meghozhatta.
Ahogy arra az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB. számú határozatában rámutatott: az egyes bűncselekmények természetéhez és súlyához igazodó büntetési rendszer és a büntetéskiszabás normatív előírásai együttesen szolgálják a jogállami büntetés funkcióját, a társadalom védelmét, a szankcióval történő arányos és megérdemelt viszonzást, valamint a speciális és a generális prevenciót.
A terhelt terhére megállapított bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára és a feltárt súlyosító és enyhítő körülményekre figyelemmel a Kúria a terhelttel szemben a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokkal kiszabott szabadságvesztést a büntetési célok eléréséhez mindenképp szükségesnek ítélte. Ezért a Be. 427. § (2) bekezdése alapján a megtámadott határozatokat csupán annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztést nem az alaptörvény-ellenesnek ítélt, az 1978. évi IV. törvény 85. § (4) bekezdése, hanem az 1978. évi IV. törvény 85. § (2) bekezdése alapján tekintette kiszabottnak.
Budapest, 2015. május 28.
A Kúria Sajtótitkársága