Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) bek.] és hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. c) pont] állapították meg, és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.
A jogerős határozatok ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokaik szerint az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét törvénysértően állapították meg, mivel egyrészt a terhelt az elkövetés idején hatályban volt büntetőtörvény szerint nem minősült hivatalos személynek, másrészt tévesen állapították meg, hogy a terheltnek módja volt elkövetni a terhére rótt kötelességszegést.
Az irányadó tényállás alapján a rendőrségnél közalkalmazottként foglalkoztatott terhelt feladatkörébe tartozott többek között az objektív felelősség körében a gyorshajtást elkövetők ügyében a bizonyítékként szolgáló felvételek alapján azok minősítése és az elsőfokú közigazgatási határozat meghozatala.
A tartalma szerint a Be. 416. § (1) bekezdésének a) és b) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány alaptalan.
A hivatali ügyintézés mikénti megszervezése, és az, hogy a terheltnek a közigazgatási bírságolási eljárásban milyen jogköre volt, a hivatalos személykénti minősülését nem érinti. Az elkövetési időszakban hatályban volt 1978. évi IV. törvény 137. § 1./l. pontja szerint hivatalos személy a jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el.
Az elkövetés idején hatályban volt közlekedés-igazgatási jogszabályokat a 2007. évi CLXXV. törvény 2008. január 1. napjától kezdődő hatállyal kiegészítette, illetve módosította. A módosítás a közúti közlekedésben résztvevő gépjárművel sebességhatár-túllépését volt biztosított visszaszorítani. Ennek érdekében módosult a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-a is. A módosítás értelmében a gépjármű üzemben tartója, illetve – meghatározott esetekben – a gépjárművet használatra átvevő személy felelt azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek. Ha ezeket az előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben - a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletben - határozza meg. Az említett kormányrendelet a közigazgatási bírság első fokú kiszabására Budapest és Pest megye területén a budapesti rendőr-főkapitányt jelölte ki.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, a törvényhely (3) bekezdése alapján pedig a Ket. alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv, illetve törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1. § (2) bekezdésének 4. pontja szerint a rendőrség a törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el. Az Rtv. 4/A. § (3) bekezdése alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. Azt pedig, hogy a Rendőrségnél közalkalmazottként milyen munkakört lehetett betölteni, az elkövetéskor hatályos 37/2011. (X. 28.) BM rendelet határozta meg.
A felülvizsgálati indítványban kifejtettekkel szemben tehát az elkövetés idején hatályos büntető törvény és igazgatási jogszabályok alapján a terhelt hivatalos személynek minősült, mivel ügykezelőként olyan szervnél teljesített szolgálatot, amely jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokat látott el. A büntető törvény szempontjából a hivatalos személyi minőségnek pedig nem feltétele az önálló kiadmányozási jog vagy az önálló intézkedési jog, elegendő, ha a közhatalmi feladathoz kapcsolódóan az illető a tényleges közhatalmi, államigazgatási feladatok ellátásában részt vesz.
Ebben a kérdésben pedig a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. nem hozott új (a védelem által hivatkozott tágabb) szabályozást: a Btk. 459. § (1) bekezdésének 11. k) pontja továbbra is hivatalos személyként határozza meg a rendvédelmi szervnél közhatalmi feladatot ellátó olyan személyt, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. Az előbb kifejtettek értelmében pedig a közigazgatási hatósági eljárásban ügykezelői feladatot ellátó tisztviselő tevékenysége is a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, ennélfogva hivatalos személynek minősül.
A Kúria minderre figyelemmel a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2015. szeptember 21.
A Kúria Sajtótitkársága