Tájékoztató a Bfv.I.477/2015. számú büntetőügyben hozott, a bíróság kizárására vonatkozó indítvány elbírálása kapcsán hozott döntésről

Dátum

Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét az 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, és ugyanezen törvény 233. § (1) bekezdés, (2) bekezdés szerint minősülő hamis vád bűntettében állapították meg. ezért őt egy év – végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett- börtönbüntetésre ítélték.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy az eljárt bíróságok eljárási szabálysértést követtek el, mivel az elsőfokú bíróság ellen az elsőfokú határozat meghozatala előtt előterjesztett elfogultsági kifogást a másodfokon eljáró bíróság a felülvizsgálati indítvány benyújtásáig sem bírálta el.

A Kúria megkeresésére a másodfokú bíróság a határozat meghozat meghozatala előtt a kizárás iránti indítványt elbírálta, és azt elutasította.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

A Kúria a határozatában megállapította, hogy a terhelt által előterjesztett kizárás iránti indítvány elbírálására a felülvizsgálati indítvány benyújtásáig nem került sor. Ugyanakkor azonban a Be. 24. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság elfogultságára alapított kifogás esetén az ügyben eljárjon, és az ügydöntő határozat meghozatalában is részt vegyen.

Felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértés nem valósul meg az által, hogy a kizárás iránti indítvány elutasítására nem került sor. A rendkívüli perorvoslati eljárásnak pedig csak akkor van helye, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően állapítják meg, hogy a határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt.

Utalt a Kúria végül arra is, hogy a bíró elfogultságára alapított kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani, az elfogultság általános szinten történő megfogalmazása, mely még közvetett összefüggésben sincs a bíró vagy a bíróság személyével, nem alkalmas a kizáró ok megállapítására.

Észlelte ugyanakkor a Kúria, hogy az elbírált közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában a terhelt büntethetősége az elsőfokú bírósági eljárásban elévülés folytán megszűnt. A vádirat benyújtására ugyanis 2008. október 30. napján került sor. Ezt követően a bűncselekmény miatt foganatosított, és az elévülés félbeszakítására alkalmas első érdemi büntetőeljárási cselekményre csak 2012. január 16. napján került sor, amikor is a bíróság rendelkezett az ügy tárgyalásra történő kitűzése felől. A bírói utasítás végrehajtására 2012. január 16. napján került sor. Erre figyelemmel a terhelt büntethetősége a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában 2011. november 3. napján elévült.

A Kúria ezért a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ezen bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Mellőzte a büntetés halmazati jellegére utalást, egyebekben a megtámadott ítéleteket hatályában fenntartotta.

Budapest, 2015. június 30.

A  Kúria  Sajtótitkársága