A korábbi hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban a törvényszék a 2013. április 10. napján kihirdetett ítéletében az I. rendű terheltet csalás bűntettének kísérlete, mint társtettes [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a.) pont] és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette, melyből 1 rendbeli társtettesként elkövetett, 1 rendbeli kísérlet [korábbi Btk. 274. § (1) bekezdés b.) és c.) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 3 hónap 21 nap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte; az I. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli emberölés bűntette [korábbi Btk. 166. § (1) és (2) bekezdés a.) és c.) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
A II. rendű terheltet csalás bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 318. § (1) és (5) bekezdés a.) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, melyből 1 rendbeli kísérlet [korábbi Btk. 274. § (1) bekezdés b.) és c.) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 1 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte; a II. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette [korábbi Btk.166. § (1) és (2) bekezdés a.) és c.) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész az I. és a II. rendű vádlottak terhére, az emberölés bűntettében a bűnösség megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést.
A megyei főügyészség fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint a törvényszék által megállapított tényekből, a történeti tényállás megállapításához elfogadott bizonyítékokból - az ítéletben megállapítottakkal szemben - az a következtetés vonható le, hogy a sértett halála erőszakos úton következett be úgy, hogy őt az I. rendű vádlott megölte a II. rendű vádlott támogató jelenlétében.
A fellebbezés folytán másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2014. június hó 18. napján kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet I. r. és II. r. vádlottakkal szemben megváltoztatta.
Az I. rendű vádlott vagyon elleni bűncselekményként értékelt cselekményét a 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 160. § (3) bekezdés szerint minősülő emberölés előkészülete bűntettének, és a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette kísérletének; a közbizalom elleni bűncselekményét 1 rendbeli, a Btk. 342. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, és 1 rendbeli a Btk. 342. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette kísérletének;
a II. rendű vádlott vagyon elleni bűncselekményként értékelt cselekményét a 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 160. § (3) bekezdés szerint minősülő emberölés előkészülete bűntettének, és a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének; a közbizalom elleni bűncselekményét 1. rendbeli a Btk. 342. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, és 1 rendbeli a Btk. 342. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette kísérletének minősítette.
Az I. rendű és II. rendű terhelteket az ellenük a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősülő tettesként, illetve bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek.
A vádlottak büntetését egyaránt 7 (hét) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra súlyosította.
A másodfokú ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség jelentett be fellebbezést az I. rendű és a II. rendű terhelt terhére a társtettesként előre kitervelten nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében.
A Legfőbb Ügyészség átiratával az ügyészi fellebbezést fenntartva, arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlanságát a másodfokú eljárásban sem küszöbölték ki, az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
Az irányadó tényállás szerint a terheltek elhatározták, hogy a sértettet megölik azért, hogy a lakását megszerezhessék. A cselekmény végrehajtása végett a sértett saját lakásukra csalták, azonban az idős hölgy -nem kizárhatóan természetes úton- ismeretlen módon és okból meghalt.
A II. rendű terhelt ezt követően, hogy a sértettet elrejtse, feldarabolta és elásta. A holtest maradványait hosszú idő után találták meg olyan állapotban, hogy a szakértő a halál pontos okáról és körülményeiről már nem tudott semmit megállapítani.
A Kúria a fellebbviteli főügyészség, valamint az I. és II. rendű vádlott és védője által bejelentett másodfellebbezéseket elbírálva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. rendű és a II. rendű vádlottakat – a vagyon elleni bűncselekményekre utalás mellőzésével – bűnösnek mondja ki a 2012. C. törvény 160. § (3) bekezdésébe ütköző emberölés előkészülete bűntettében.
Az I. és II. rendű vádlottal szemben a 7 év 6 hónapi szabadságvesztést és 10 évi közügyektől eltiltást az emberölés előkészülete, és a terhükre a másodfokú ítéletben megállapított egyéb bűncselekmények miatt tekinti kiszabottnak.
Megállapította, hogy a minősített emberölés bűntette miatt emelt vád alól az első és másodfokú bíróság felmentő rendelkezése már nem képezhette a felülvizsgálat tárgyát, kizárólag az emberölés előkészülete.
Budapest, 2015. június hó 8.
A Kúria Sajtótitkársága