A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amelyben a szolgálati járandósága folyósításának 2013. június 1-jei hatállyal történő szüneteltetését elrendelő társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát az alapul szolgáló jogszabályok alaptörvény-ellenessége miatt kérte. A bíróság a határozatok meghozatala során alkalmazott jogszabályokat – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) vizsgálata során hozott 23/2013. (IX.25.) AB határozatban (ABH) , valamint a 19/B/2007. számú AB határozatban foglaltak alapján – nem találta ellentétesnek a felperes által megjelölt alaptörvényi rendelkezésekkel, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (Egyezmény) 14. és 17. cikkével és az Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkével, ezért az AB eljárásának kezdeményezését mellőzte. A felperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát és az AB eljárásának Kúria általi kezdeményezését azért kérte, mert a Knymt. 11. §-a és a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §-a ellentétesek az Alaptörvény B), O) és T) cikkeivel, a II., XII., XIII., XV. és XXIV. cikkekkel, az Egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyve korábban megjelölt rendelkezéseivel, valamint az EUB és az EJEB által alkalmazott jogelvekkel. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Elsőként rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. § (1) bekezdése és 32. § (2) bekezdése akkor teszi a bíró számára lehetővé, egyben kötelezővé az AB eljárásának kezdeményezését, ha az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességét, illetve nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. A felperes felülvizsgálati kérelmében előadott alkotmányossági kifogások zöme a szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá való átalakítására, továbbfolyósítására vonatkozott, ami a Knymt. 5. § (1)-(2) bekezdésén alapult. Ebben a körben bírói kezdeményezésnek nem volt helye, mert a perben felülvizsgált társadalombiztosítási határozat nem erről, hanem a továbbfolyósított járandóság korlátozásáról (szüneteltetéséről) rendelkezett, a Knymt. 5. §-a alkalmazására nem került sor. A jogerős ítéletnek a bírói kezdeményezés mellőzésére vonatkozó érvelését Kúria csak részben osztotta, ezért - a per tárgyalásának felfüggesztése mellett - az AB eljárását, a Knymt. 11. § (1)-(2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a rendelkezés alkalmazásának a perben történő kizárását kezdeményezte. Az AB a kezdeményezést a III/355-5/2015 számú határozatával elutasította. A Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás időtartama alatt az EJEB - a szolgálati nyugdíjak átalakítását, a járandóság összegének a személyi jövedelemadó mértékével való csökkentését és az ellátásnak a jövedelemkorlát elérése miatti felfüggesztését kifogásoló indítványok alapján - a Markovics, a Béres és az Augusztin v. Hungary (77575/11, 19828/13, 19829/13.) ügyekben a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, az érintettek tulajdonjoga és hatékony jogorvoslathoz való joga sérelmével összefüggésben folytatott vizsgálatot. Az EJEB úgy foglalt állást, hogy a juttatás csökkentése nem ésszerűtlen és nem aránytalan mértékű, az eltérő bánásmód pedig ésszerű arányossági kapcsolatban van a szabályozás által elérni kívánt céllal, így a tulajdonhoz való jog és a diszkriminációtilalom megsértését nem állapította meg. A fentiek alapján a Kúria a Knymt. 11. § (1)-(2) bekezdései és Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdései perben való alkalmazásának mellőzésére nem talált alapot. A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jognak az indokolási kötelezettség elmulasztása miatti megsértését sem állapította meg: a közigazgatási szervnek nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy az alkalmazandó jogszabályok alaptörvényellenessége miatt az AB eljárását kezdeményezze; az erre vonatkozó kifogások részletesebb vizsgálatát pedig a felperes az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz eljárásban indítványozhatja.
Budapest, 2015. július 16.
A Kúria Sajtótitkársága