A felperes 1999-ben meg kívánta vásárolni az I. rendű alperes ingatlan-illetőségét, ennek érdekében a 2000 januárjában 2,8 millió forint vételárat átutalt, azonban a tulajdonszerzés nem következett be, a felperes által teljesített fizetés jogalap nélkülivé vált.
A felperes keresetében az ekként fennmaradt közös tulajdon megszüntetését olyan módon kérte, hogy magához váltja az I. rendű alperes illetőségét. A megváltási árba – továbbiak mellett – be kívánta számítani az I. rendű alperesnek jogalap nélkül átutalt összeget és annak 2000 januárjától járó késedelmi kamatát.
Az első- és a másodfokú bíróság az említett összeget és kamatát a felperes által fizetendő megváltási árba beszámította.
A Kúria elvi jellegű álláspontja ettől eltérően az volt, hogy a felperes a 2,8 millió forintot beszámíthatja, de a késedelmi kamat beszámítására nem jogosult.
Kifejtette a Kúria: a beszámítás erejéig az ellenkövetelés megszűnik, azonban a beszámítás nem teljesítés, nem polgári jogi értelemben vett „fizetés”, így teljesítési határidő és a határidő elmulasztásából adódó késedelem sem kapcsolható hozzá. A beszámított összeg tekintetében az I. rendű alperes nem vállalt fizetési kötelezettséget, a bíróság sem írt elő a részére teljesítési határidőt, hiszen a felperes nem indított pert a jogalap nélkülivé vált követelés visszafizetésére. Tekintettel arra, hogy a beszámítás a jelen ügyben az ítélettel realizálódik – az I. rendű alperes nem eshetett fizetési késedelembe, a beszámított összeg után késedelmi kamat nem számítható fel.
Budapest, 2015. május 4.
A Kúria Sajtótitkársága