A felperes 2003. április 1-jétől állt az alperes alkalmazásában ingatlan bérbeadási osztályvezetői munkakörben. A 2010. január 11-én kelt e-mail a fogyasztói üzletág átmeneti átszervezését tartalmazta. E szerint 2010. januárjától 2010. június 30-áig a felperes, mint kereskedelmi bérbeadási projektvezető vezetői felelősséggel irányítja a teljes „bérbeadási csomagot”, illetve felelős annak megvalósításáért. B.J., mint megbízott kereskedelmi vezető vezetői felelősséggel irányítja a napi kereskedelmi ügyeket.
Az alperes 2011. április 8-án kelt rendes felmondásával a felperes munkaviszonyát megszüntette. A felmondás indokolása szerint a szorosan vett kereskedelmi területen a jövőben nem lesz szükség két vezetőre, a Kereskedelem és Vendéglátás és az Üzleti Elemzés és Tervezés területek összevont vezetésére pedig a munkáltató álláspontja szerint a jelenlegi szenior üzleti elemző rendelkezik legmegfelelőbb kompetenciákkal. A vezérigazgató távollétére tekintettel az alapszabály vonatkozó rendelkezése szerint a munkaviszony megszüntetés kiadása időpontjában a pénzügyi igazgató a munkáltatói jogok gyakorlója, így az intézkedést is ezen személy írta alá.
A felperes a többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a kiegészített ítéletre is kiterjedően megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes rendes felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.
Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A rendelkezésre álló peradatok szerint a munkáltató vezérigazgatója és humán erőforrás igazgatója már 2009. január 29-én tájékoztatta a felperest a szervezet átalakításáról, a világos és áttekinthető struktúra kialakításának szükségességéről. 2010. augusztus 18-án kelt elektronikus levél azt rögzítette, hogy a Fogyasztói Üzletág igazgató távozására figyelemmel „felelősségi körei és feladatai” átmeneti megoldásként szétosztásra kerülnek. Ezen iratból már megállapítható, hogy B.J. feladatköre jelentősen kibővült.
Egyértelműen megállapítható, hogy az alperesnél az átszervezési folyamat megkezdődött a „S. Projekt bérlés-stratégia” megvalósítása érdekében. Ebben a folyamatosan változó rendszerben pedig a felperes feladatköre csökkent.
A vezérigazgató által kiadott rendes felmondás – az előzmények tükrében – csak úgy értelmezhető, hogy a már legalább 2010-től folyamatos változásokra figyelemmel történt döntés a Fogyasztói Üzletág átszervezéséről és átalakításáról. Az, hogy a döntés célszerű volt-e, illetve hogy a munkáltató miért B.J. foglalkoztatása mellett döntött, olyan munkaszervezési kérdés, amely a jelen eljárásnak nem lehetett a tárgya.
Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a bizonyított átszervezés a munkáltató felmondása jogszerű indokának minősül függetlenül attól, hogy a döntés alapján a szervezeti változásokat mikor foglalták írásba (BH.2004.432.), illetve hogy a szervezeti szabályzatot mikor módosították (LB.Mfv.I.10.189/2002.).
A rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján az következik, hogy az átszervezésről - mint folyamatról - a döntés megszületett, az a felmondás időpontjában már megkezdődött, és érintette a felperes munkakörét is.
A felperes azt is sérelmezte, hogy az átszervezésről szóló döntés az Igazgatóság hatáskörébe tartozott, aki arról csak jóval később, a 2011. május 11-én tartott ülésén határozott, vagyis a felmondáskor még nem volt mindez eldöntött tény.
A .. számú IGY határozat rendelkezése szerint „az igazgatóság ezennel tudomásul veszi a szervezeti felépítés átalakítását, és támogatja annak megvalósítását”. Ebből a megfogalmazásból („tudomásul veszi”) is az következik, hogy a szervezeti struktúra megváltoztatása körében nem rendelkezett döntési jogkörrel, azonban a vázolt és folyamatban lévő átalakítással egyetértett, a megvalósítás módját és szükségességét nem vonta kétségbe, a végrehajtást ezáltal „nem akasztotta meg”. Ebből azonban nem következik az, hogy a tudomásul vétel időpontját követően kezdődött meg az átszervezés, amely a felperest is érintette, mivel ennek a többi bizonyíték ellentmond, azokat a bíróságoknak pedig összességükben kellett értékelniük (Pp. 206. §).
A fentiek miatt a munkáltató megfelelően döntött az átszervezésről, a rendes felmondás indokai pedig valósak és okszerűek voltak.
Budapest, 2015. április 29.
Kúria Sajtótitkársága