Pénzhamisítás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a megtámadott ügydöntő határozatok hatályában fenntartása, mivel a terheltekkel szemben kiszabott büntetés nem minősül törvénysértőnek, ugyanakkor az indokolási kötelezettség megsértése sem állapítható meg.
Az eljárt bíróságok a IV. rendű és V. rendű terhelt bűnösségét az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) szerint minősülő pénzhamisítás bűntettében állapították meg, és velük szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabtak ki.
Az irányadó tényállás szerint a terheltek a meghamisított pénz átadásának helyszínén – előzetes megállapodásnak megfelelően – tartózkodtak, és a gépkocsiban maradva, megfigyelés alatt tartották azt a parkolót, ahol a II. rendű terhelt a tényállásban megjelölt mennyiségű hamis pénzzel átment a parkolóba, és ott a pénzeladásról tárgyalt.
A Kúria a felülvizsgálati indítványokat nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásban is hatályon kívül helyezést eredményező megsértése csak akkor valósulhat meg, ha a megtámadott határozat oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését a bűnösség megállapítása, valamint a büntetés kiszabása körében. Ilyen eljárási szabálysértés azonban nem volt megállapítható, mivel mind az első-, mind a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen adott számot arról, hogy mely bizonyítékok alapján és milyen következtetéssel jutott arra a megállapításra, hogy a terheltek a bűncselekményt elkövették. A megjelölt felülvizsgálati ok körében nem vizsgálhatók a bizonyíték értékelése körében levont következtetések helyessége, mivel az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén. A terheltek beadványa így tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelentette.
Törvénysértő büntetést vagy minősítést sem állapított meg a Kúria. Erre hivatkozással ugyanis a megtámadott határozatok megállapításának csak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetőleg a büntető jog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. A törvénysértő minősítés ugyanakkor nem önmagában, hanem csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés törvénysértő. Ha azonban a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabály sértés sem történt, a büntetés kiszabás nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát.
A Kúria ezért a IV. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta, míg az V. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elutasította.
Budapest, 2015. április 14.
A Kúria Sajtótitkársága