Közveszélyokozás bűntette esetén, ha az ítélet tényállásában nem került rögzítésre az eljárás tárgyát képező ingatlan milyensége és elhelyezkedése, az épület mérete és jelentőséggel bíró fizikai jellemzői, környezetének beépítettsége és forgalma, nem bírálható felül a közveszély létére levont következtetés, és ebből fakadóan a terhelt bűnösségére vont következtetés sem.
Az 1978. évi IV. törvény 259. § (1) bekezdése értelmében a közveszélyokozást az követi el, aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó, avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza.
Lényegében ezzel egyező a 2012. évi C. törvény 322. § (1) bekezdése szerinti közveszély okozása: aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza.
Mindkét törvény büntetni rendeli a közveszélyokozás előkészületét is.
A közveszélyokozás bűncselekményének bírói gyakorlata már évtizedek óta megköveteli annak elemző vizsgálatát, hogy a közveszély ténylegesen létrejött-e (befejezett bűncselekmény), vagy pedig fennállott-e a közveszély létrejöttének az objektív lehetősége (kísérlet). Mindezek hiányában ugyanis e bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor. A bűncselekmény megállapítása előfeltételét képező közveszélyen az ítélkezési gyakorlat az elkövetés módjával szoros összefüggésben álló, és emberi magatartás folytán kialakult állapotot ért, amely a benne rejlő objektív folyamatokon keresztül meg nem határozott, vagy nagy számú személy életét, testi épségét fenyegeti, előre fel nem becsülhető nagy értékű javakat megsemmisüléssel fenyeget.
A felülvizsgált ügyben az irányadó tényállás nem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek alapján a közveszély bekövetkezése reális lehetőségéről állást lehetne foglalni.
Mind az első-, mind a másodfokon eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy a közveszély maga jogi fogalom, amelynek alapjául olyan tények szolgálnak, amelyeknek tisztázása különleges szakértelmet igényel (BH 1991.98, BH 2000.89).
Azáltal, hogy az ítélet 2.) tényállási pontjában nem került rögzítésre az eljárás tárgyát képező ingatlan milyensége és elhelyezkedése, az épület mérete, jelentőséggel bíró fizikai jellemzői, környezetének beépítettsége és forgalma, az adott napszakban az épület látogatottsága, nem bírálható felül a közveszély létére, reális bekövetkezése lehetőségére levont következtetés, és ebből fakadóan a terhelt bűnösségére vont következtetés sem.
Miként azt a Kúria Bfv.II.351/2012/22. számú eseti döntésében kifejtette, ez a hiányosság olyan, a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának esetkörébe tartozó büntető anyagi jogi szabálysértés, amely a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat Be. 428. § (1) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését és az ügyben első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását vonja maga után.
Budapest, 2015. április 21.
A Kúria Sajtótitkársága