Kfv.II.38.010/2014.
A Kúria által felülvizsgált ügyben hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet, amely a tököli reptér kapcsán az alperesi hatóságot kötelezte új eljárás lefolytatására, ezen belül arra, hogy a döntsön az eljárás tárgyát képező reptér átminősítése kapcsán a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről.
A Kúria megállapította, hogy visszavont, majd ismét előterjesztett kérelem, mint eljárásjogi cselekmény tekintetében az új szabályozást a hatályba lépést követően indult ügyekben, a hatályba lépést követően megkezdett eljárási cselekményekre nézve már alkalmazni kell a jogalkotási törvény rendelkezéseinek megfelelően.
A Kúria az átminősítéssel érintett kifutópálya hosszával, mint a hatásvizsgálat-köteles jelleget meghatározó tényezővel kapcsolatban kifejtette az Európai Unió Bíróságának (EuB) a felek által idézett gyakorlatát megvizsgálva, hogy a kapcsolódó környezeti hatásvizsgálati irányelv célkitűzései alapján a tagállamok a rögzített küszöbértékeken túl nem hagyhatják figyelmen kívül a projektek valós környezeti hatását és annak jelentős voltát sem. E célkitűzés magyar vonatkozású korábbi megsértését támasztotta alá, hogy kizárólag a kifutópálya 800 méteres hosszára vonatkozó és környezeti hatásvizsgálatot mellőző rendelkezést egy kötelezettségszegési eljárás keretében utóbb törölte a magyar jogalkotó.
A Kúria rámutat arra, hogy ezért a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy az uniós joggal ellentétes magyar kormányrendelet rendelkezések helyett az irányelv közvetlen hatályára hivatkozhattak a felperesek, mivel az uniós joggal ellentétes magyar kormányrendelet alkalmazása kizárt volt. Emellett az EuB felek által idézett gyakorlata alapján fennállt az irányelv fordított vertikális közvetlen hatályára vonatkozó tilalom kivételes feloldása is, amelynek révén az üzemeltető utóbb tűrni köteles a tagállami kötelezettségek késedelmes teljesítését a később elvégzett hatásvizsgálatból fakadóan.
A Kúria végül rámutatott ugyancsak a felek által idézett EuB ítéleteket értelmezve, hogy amennyiben az engedélyezési eljárás korábbi szakaszában nem vizsgálták a repülőteret érintő, egyébként megvalósult munkálatok vagy beavatkozások környezetre gyakorolt hatásait, amely régebbi repterek esetében fennállhat, a tagállami bíróságnak kötelező arról gondoskodnia, hogy e vizsgálatot legkésőbb az üzemeltetésre vonatkozó engedély kiadásakor elvégezzék. Jelen ügyben pedig az alperesi hatóság végzése támasztotta alá, hogy nem pusztán formális átminősítésről van szó, hanem az jelentős változásokat hoz a létesítmény működtetésében.
Budapest, 2015. március 31.
A Kúria Sajtótitkársága