Nyilvánosan működő részvénytársaságként az alperes pénzintézet kölcsönt nyújtott a felpereseknek. A felperesek csak részben tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, ezért az alperes – amely akkor már zártkörűen működött – felmondta a kölcsönjogviszonyt és a közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen. A felperesek keresetükben az ellenük indított végrehajtások megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, mert a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelen. Keresetlevükben az alperest nyilvánosan működő részvénytársaságként tüntették fel. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság érdemben vizsgálta a keresetet és ítéletével megszüntette a végrehajtásokat.
Az alperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét és a pert (a Pp.130.§ (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásával) megszüntette. Megállapította: a felperesek igényüket az alperessel mint nyilvánosan működő részvénytársasággal szemben érvényesítették, azonban az alperes zártkörűen működő részvénytársaságként kérte a végrehajtást, így a keresetlevél benyújtásakor a nyilvánosan működő részvénytársaság a végrehajtás megszüntetési perben nem rendelkezett perbeli jogképességgel.
A felperesek felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra, a fellebbezés érdemi elbírálására utasította. Kifejtette: a másodfokú bíróság észlelte az eltérést az alperes korábbi és jelenlegi elnevezése között, emiatt megtekintette a cégnyilvántartást, azonban annak adatait tévesen értékelte. Az alperes esetében a kölcsön nyújtását követően, de a végrehajtások kezdeményezését megelőzően társasági formaváltás következett be, amely nem jelentette az alperes átalakulását: a társasági formaváltás a végrehajtás megszüntetése iránt indult perben nem hatott ki az alperes perbeli jogképességére és nem tette szükségessé a jogutódlás megállapítását sem. A másodfokú bíróságnak lehetőséget kellett volna adnia a felpereseknek arra, hogy a működési formaváltásra tekintettel pontosíthassák az alperes elnevezését, és ezt követően érdemben kellett volna elbírálnia a fellebbezést. Minderre a megismételt másodfokú eljárásban kerül sor.
Budapest, 2015. március 23.
A Kúria Sajtótitkársága