A felperes informatikai eszközök szállítása tárgyában gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le. Összegezése szerint az eljárás eredménytelen volt, melynek indokaként a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 76.§ (1) bekezdés b) pontját jelölte meg. A kérelmező ajánlatát a Kbt. 74.§ (1) bekezdés e) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvánította érvénytelennek. A kérelmező az alpereshez jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelynek elbírálása során az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 74.§ (1) bekezdés e) pontját, és (2) bekezdés a) pontjára tekintettel alkalmazandó Kbt. 63.§ (3) bekezdését, mely okból a felperes eljárást lezáró döntését megsemmisítette és a felperessel szemben pénzbírságot szabott ki. Az ajánlatkérő felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amelynek elbírálása során az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme nyomán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályban tartotta.
A Kúria felülvizsgálati ítéletében rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség beálltát követően rögzítette először, hogy brand termékeket kíván beszerezni. Nem állapítható meg az ajánlat érvénytelensége az ajánlatkérő egzakt előírása, illetve jogszabályi rendelkezés hiányában, továbbá olyan okból, amely tekintetben az ajánlatkérő nem rögzítette pontosan a vizsgálni kívánt fogalmat, illetve az ajánlattételi határidő előtt rögzítetteken túl további adatok, tények megkövetelése alapján sem. Az ajánlatkérő előírásaira, a beszerzés tárgyára, a műszaki leírásra, kötöttség állt be az ajánlattételi határidő bekövetkezésével. Az ajánlatkérőnek a rögzített műszaki paraméterekre, a meghatározott rendelkezésekre tekintettel kellett az ajánlattevők ajánlatait elbírálni. Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség beálltát követően kiadott felvilágosítás kérésében fogalmazta meg azt a követelményt, hogy nagyon jó minőségű megbízható optimális energiafogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető és karbantartó terméket kíván beszerezni. Alapvető elvárás tehát, hogy az ajánlatkérőnek a lehető legpontosabban kell meghatározni beszerzési igényét. Annak utólagos pontosítása, módosítása a beérkezett ajánlat érvénytelenségének jogkövetkezményét nem vonhatja maga után.
Hangsúlyozta azt is a Kúria, hogy amennyiben az ajánlatkérő kérésére az ajánlattevő a gazdasági ésszerűség megállapíthatósága körében üzleti titokkal védett árindokolást terjeszt be, és abban részletes tájékoztatást ad árképzéséről, beszerzési árairól, az üzleti partnereitől származó árajánlatokkal alátámasztottan, valamint ismerteti a cég gazdasági helyzetének alakulását – gondos mérlegelési tevékenység eredményeként, csak részletesen, megfelelően megokolt indokolással állapítható meg ezen okból az ajánlat érvénytelensége.
Budapest, 2015. március 20.
A Kúria Sajtótitkársága