A járási földhivatal az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat tulajdonjogát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107.§ (2) bekezdése alapján törölte, és a Magyar Állam tulajdonjogát jogutódlás címén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény) értelmében bejegyezte azzal, hogy a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: T.) 13.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a tulajdonjogok gyakorlója a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) . A felperesi önkormányzat fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
A Kúria a jogerős ítéletet, továbbá az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A perben rendelkezésre álló iratokból a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgált határozatokban a tulajdonjog bejegyzésének jogcímeként a konszolidációs törvény 2.§ (1) bekezdésére hivatkoztak, ugyanakkor az alperesi hatóságok nem vizsgálták, hogy a perbeli ingatlan a konszolidációs törvény 2.§ (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e, különös figyelemmel az 1. számú melléklet n) pontjában foglaltakra. A tényállás tisztázási kötelezettség hiánya e körben már megállapítható volt. Az alperesi beavatkozó csatolta az ingatlannyilvántartási eljárásban CD adathordozókon átadott ingatlanlistáról kinyomtatott és hitelesített listát a Heim Pál Gyermekkórházra vonatkozóan és a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatát. Nem volt vitás, hogy az eljárásra – az alperes egyértelmű megállapításából is következően – a T. 15/B.§ a) pont ab) alpontja volt alkalmazandó. Eszerint az aa) alpontban foglalt vagyonkezelői jog bejegyzésének hiányában az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, a GYEMSZI által hitelesített és aláírt, helyrajzi számmal ellátott ingatlanlista, valamint a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozata szükséges az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez.
A Kúria határozott álláspontja szerint a jogszabályi előírásból következően az ingatlannyilvántartási hatóság nem tekinthetett volna el az átadás-átvételi dokumentáció bemutatásától, annak megléte igazolásától még akkor sem, ha a tulajdonjog átszállással törvényi rendelkezésen alapult. Jogszabálysértő módon járt el az alperesi hatóság akkor, mikor az alperesi beavatkozó által elkészített ingatlanlistát elfogadta, ugyanis az ingatlanlistának átadás-átvételi dokumentáció alapján kellett volna készülnie, ennek meglétét azonban az alperesi hatóság nem vizsgálta. A fenn idézett jogszabályi rendelkezés ingatlanlista benyújtását követeli meg, azonban ennek az ingatlanlistának átadás-átvételi megállapodás alapján kell készülnie. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés kapcsán kizárólag az alperesi beavatkozó nyilatkozatára hagyatkozni nem lehetett volna, a tényállást teljes körűen kellett volna tisztáznia, kifejezetten pedig azt, hogy átadás-átvétel történt-e és azt dokumentáció rögíztette-e, az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlista azzal összhangban áll-e, annak alapján került-e összeállításra. A T. 15/B.§ a) pont ab) alpontja két okirat meglétét igényli, egyrészről olyan ingatlanlistát, amelynek az átadás-átvételi dokumentáció alapján kell készülnie, valamint annak az alperesi beavatkozó által hitelesített és aláírt helyrajzi számmal ellátottnak kell lennie, és az alperesi beavatkozó tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatára volt szükség.
Budapest, 2015. március 11.
A Kúria Sajtótitkársága