Kfv.I.35.744/2014/6
Kfv.V. 35.444/2014/7.
A felperes tulajdonában álló internetalapú TauchNet Terminálok 2010. évtől tárgyai hatósági eljárásoknak. Több hatósági állásfoglalás, szakértői vélemény keletkezett, több szabálysértési és büntető eljárás indult. Az alperes az egyes Termináloknál külön-külön végzett ellenőrzéseket, azok alapján külön-külön hozott határozatokat.
Az alperes ellenőrei által 2012. december 10-én egy Csongrád megyei vendéglőben tartott ellenőrzés alapján az alperes 1.100.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az ellenőrzési jegyzőkönyvekben foglaltak, illetőleg a Terminálokhoz tartozó partneri szerződések alapján azt állapította meg, hogy azok működési mechanizmusok alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. tv. (a továbbiakban: Szjtv.) 26.§ (1) bekezdés szerinti pénznyerő automatának minősülnek, melyekre nem volt engedély.
Az elsőfokú bíróság mellőzte a felek bizonyítási indítványait, és jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A jogerős ítélet indokolása szerint mind a tétfizetés, mind a nyeremény megvalósult, a véletlen szerepe is megállapítható. A Terminál játék céljára alkalmas volt. Bekövetkeztek az Szjt.tv. 1.§ (1) szerinti törvényi feltételek.
A felperes által csatolt bizonyítékokat elemezve az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az adóhatóság által a a korábbiakban adott állásfoglalás az Alkotmánybíróság 60/1992.(X.17.) AB határozata alapján kötelező erővel nem bíró szakmai vélemény, és a felperes nem a teljes dokumentációt adta át az állásfoglalás kérésekor. A más hatósági eljárásokban, illetőleg büntetőeljárásokban keletkezett döntéseket az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 4.§ (1) bekezdésére való hivatkozással figyelmen kívül hagyta. A felperes által csatolt szakvéleményeket a felperes előadásaként vette figyelembe. Kitért arra, hogy a perben eldöntendő kérdés nem szakkérdés volt, mivel az, hogy a berendezést az alperes az Szjtv. 26.§ (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva jogszerűen minősítette-e pénznyerő automatának, jogkérdés amely az alperes hatáskörébe tartozik.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes ellenkérelmében annak hatályban tartását indítványozta.
A Kúria értékelése szerint a felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint volt megalapozott.
Az alperesi határozatot jogszerűnek értékelő jogerős ítélet csak akkor tekinthető helytállónak, ha abból kétséget kizáróan kitűnik, hogy a perbeli Terminál az Szjtv. 26.§ (1) bekezdés szerinti nyerőgép: pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.
A pénznyerő automatává (nyerőgéppé) minősítés alapvető feltétele, hogy az szerencsejátékra alkalmas legyen. Ennek fogalmi elemeit a Kúria már több ítéletében összefoglalta (pl.Kfv.V.35.770/2011/6.szám, Kfv.I.35.583/2012/4.szám): amennyiben a játék az Szjtv. 1.§ (1) bekezdése szerinti definíció mindhárom fogalmi elemének (tétfizetés, nyeremény, véletlen szerepe) megfelel, akkor szerencsejátéknak minősül.
A gép minősítése kétséget kizáróan jogkérdés, melynek elbírálására az alperesnek van hatásköre, a fogalmi elemek megléte azonban ténykérdés, melyre csak tényállásában megalapozott alperesi határozat esetén adható kétséget kizáró válasz.
Az Szjtv. 7/A.§ (1) bekezdése értelmében az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alapján jár el. A Ket. 50.§ (1) bekezdése alapján a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Bármely közigazgatási szerv kerülhet abba helyzetbe, hogy a saját apparátusa nem rendelkezik olyan szakértelemmel, amely az ügyben felmerülő jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához szükséges. Az elsőfokú bíróság előtt alperes hivatkozott arra, hogy az R. nem szabályoz olyan szakterületet, amely alkalmas lenne a szakkérdés megválaszolására, azt azonban nem mutatta be, hogy saját alkalmazottjai mennyiben felkészültek az Szjtv. 26.§ (1) bekezdés által reá telepített, a perbeli esetben speciális feladat ellátására.
A közigazgatási határozat indokolásának alapvető célja, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is megalapozza. Az alperes akkor felel meg a célkitűzésnek, ha határozata megfelel a Ket. 72.§ (1) bekezdés e) pontjának: az indokolásnak - egyebek mellett - tartalmaznia kell tényállást, az ennek alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást, és mellőzés indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján döntést meghozta. A közigazgatási határozat meghozatalát megelőző ellenőrzések, hatósági és egyéb eljárási adatok, tények, körülmények, bizonyítékok, a bírósági felülvizsgálat során csak akkor vehetők figyelembe, ha ezeket az ügy érdemében hozott jogerős, keresettel támadott határozat is tartalmazza. A határozatban nem szereplő releváns tények, bizonyítékok a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére, adott esetben új eljárásra kötelezésre vezethetnek. Felperes alappal hivatkozott arra felülvizsgálati kérelmében, hogy az alperesnek a határozat meghozatala előtt kellett volna lefolytatni a bizonyítási eljárást.
A Terminál rendszer 2010. decembere óta az alperes látókörében van, több eljárásban, több kérdésben keletkezett vélemény, jelentés, jegyzőkönyv, volt helyszíni szemle. Ennek ellenére az alperes és a felperes indokai egymással össze nem vethető szempontokra települnek, a szemléletbeli, fel nem oldott ellentét következtében a peres felek ugyanazon adatokból gyökeresen eltérő következtetéseket vonnak le. Ennek következtében az elsőfokú bíróság bár vizsgálta az Szjtv. 1.§ (1) bekezdés szerinti feltételek beálltát, de nem minden feltétel esetén adta/adhatta a Pp. 221.§ (1) bekezdésének megfelelő, világos, egyértelmű, közérthető indokát annak, miért tekinti megalapozottnak alperes határozatát.
Az indokolási kötelezettség sérelmében közrehatott, hogy a felperes által hivatkozott szakvéleményeket, tájékoztatásokat, feljegyzéseket az elsőfokú bíróság tévesen minősítette.
A Kúria 2015. február 12-én fogadta el "A szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban" tárgykörben keletkezett joggyakorlat elemzői tevékenységről készült jelentést. (Elérhető a Kúria honlapján.) A jelentés és mellékletei érintették a magánszakértői és a más jogterületeken keletkezett igazságügyi szakértői vélemények kérdését is. Az áttekintése alapján megállapítható, hogy az ítélkezési gyakorlat már az elsőfokú peres eljárást jóval megelőzően sem tekintette csak és kizárólag a fél előadásának az általa csatolt véleményeket, azok tartalma alapvetően befolyásolja minősítésüket. Téves az elsőfokú bíróságnak az előzetes bizonyítás keretei között keletkezett szakértői véleményre vonatkozó álláspontja is. Ezen szakértői vélemény akár a Pp. 207.§-ának, akár az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. tv. rendelkezései alapján keletkezik, nem tekinthető a fél előadásának: a Pp. 210. § (1) bekezdés értelmében az előzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. jogerős ítélet indokolásában felhívott 4.§-ának rendelkezései sem adnak módot arra, hogy a szakértőkre irányadó jogszabályi rendben keletkezett igazságügyi szakértői véleményt a bíróság kizárólag formai okok miatt, a határozatok tilalmazott figyelembevételére hivatkozva, tartalmi értékelés nélkül mellőzze.
A minősítésre vonatkozó tájékoztatások kétségtelenül nem kötötték az alperest. Azonban az adatoknak az egyéb okirati bizonyítékokkal, szakértői véleményekkel való összevetését az elsőfokú bíróság nem végezte el, és nem észlelte, hogy mindez az alperesi határozatban sem szerepel. A jogerős ítélet indokolása formai okokból nem tekintette irányadónak a felperes részére adott tájékoztatásokat, míg az alperesnek a tájékoztatások kérésének tartalmi hiányosságokra vonatkozó előadását az egyes elemek összevetése nélkül elfogadta.
Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az Szjtv. 1.§ (1) bekezdés alkalmazhatóságához a Terminált nem csak mint informatikai eszközt kell vizsgálni, a nyerőgéppé történő besorolásnak a játék-elem megvalósulását feltételező csomópontjai is vannak. A törvényi követelmények a szerencsejátékká - és ezen keresztül nyerőgéppé - minősítésnek olyan elveit határozzák meg, amelyek függetlenek mind a technikai szinttől, a játék megjelenési formájától, mind attól, hogy maga a gép (rendszer?) milyen változásokat/változtatásokat enged meg működése során. A jogerős ítélet nem érintette azt a kérdést, hogy az alperesi határozat alapján egy játék-rendszer működéséről, vagy egy-egy konkrét Terminál más Termináloktól független, eseti működtetéséről van-e szó. Az eltérő tényállások eltérő bizonyítást feltételeznek, pl. a változtatás lehetőségére nézve.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 166.§ (1) bekezdés szerinti bizonyítási eszközöket tévesen értékelte, azonban az is megállapítható volt, hogy az alperesi határozat olyan, a Ket. 72.§ (1) bekezdésébe ütköző hiányosságokban szenved, amelyek a peres eljárásban nem orvosolhatók. Erre tekintettel a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése és 339.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
A Kúria az új eljárásra utasítás során, az alperest terhelő bizonyítási kötelezettségre és a tényállást érintő esetleges szakkérdésekre tekintettel az alábbi szempontokat adta az alperesnek.
A Ket. bizonyításra vonatkozó, az Szjtv. alapján irányadó szabályait maradéktalanul megtartva kell eljárni. Alperesnek elvileg lehetősége van arra, hogy mellőzze a szakértői bizonyítást, ennek azonban az Szjtv. 1.§ (1) bekezdés szerinti valamennyi törvényi feltételre kiterjedő okszerű indokát kell adnia, valamennyi bizonyíték értékelésével ki kell térnie arra, álláspontja szerint miért nincs a Ket. 58.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását megkövetelő szakkérdés. Szakértői bizonyítás elrendelése esetén tekintettel kell lenni a kérdés összetett voltára, informatikai/számítástechnikai szakértő mellett pszichológia/játék szakértő, közgazdaság területén működő szakértő bevonása is indokolt, különös tekintettel a nyeremény elem megvalósulására. Alperesnek mindkét esetben állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy határozatát egy-, az eddig ismertektől eltérő játék-rendszer (vö. MKEH-MH/00728-001/1012/Sz. tájékoztatás szerverre vonatkozó elemeivel), vagy egy eseti pénznyerő automata működésére alapítja-e, és ehhez képest kell vizsgálnia a szabályok megváltoztathatóságát, illetve annak hatását a rendszerre/gépre, ennek függvényében kell kifejtenie az ellenőrzés időpontjában megvalósult tényállás rekonstruálhatóságára vonatkozó álláspontját.
Budapest, 2015. március 10.
A Kúria Sajtótitkársága