Az alperes pénzintézet a perben nem álló Kft. részére – a Kft. beruházásában megvalósuló építkezéshez – 3.607.200 svájci frank kölcsön részletekben történő folyósítására vállalt kötelezettséget, olyan módon, hogy az említett keretösszegből az elvégzett munkák ténylegesen felmerült költségét finanszírozza. A szerződés szerint az alperes megtagadhatja az aktuális összeg átadását, ha a Kft. a kölcsönszerződésből eredő bármely kötelezettségét megsérti. A felperes (a Kft. ügyvezetője) készfizető kezességet vállalt. A Kft.-nek a kölcsön törlesztését 2011. november 1-jén kellett volna megkezdenie. Az alperes 2011. augusztus 18-án felfüggesztette a keretösszeg terhére történő további kifizetést és a munkavégzéssel kapcsolatos hiányosságok miatt 29.747.944 forint lehívását nem engedélyezte, 2012. március 1-jén azonnali hatállyal felmondta a jogviszonyt, mert a Kft. a felszólításban biztosított póthatáridőben sem tett eleget fizetési kötelezettségének, 2012. május 23-án pedig 990.252.029 forintra és járulékaira végrehajtást kezdeményezett a készfizető kezes felperes ellen.
A felperes keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a felmondás nem volt jogszerű, indokai nem voltak valósak. Hivatkozott arra is, hogy az alperes szerződésszegést követett el, amikor megtagadta 29.747.944 forint folyósítását, a kölcsön törlesztését illetően az alperes késedelme kizárta a Kft. késedelmét. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az egybehangzó első- és másodfokú ítéleti rendelkezések szerint a kereset megalapozatlan: a felperes alaptalanul hivatkozott az alperes késedelmére, hiszen az, hogy az alperes a kölcsön egy részének folyósítását felfüggesztette, nem adott alapot a Kft.-nek a visszafizetési kötelezettség megtagadására. A Kft. nem tett eleget a fizetési kötelezettségének, az alperes jogszerűen mondta fel a kölcsönjogviszonyt és kezdeményezte a közvetlen végrehajtást a felperessel szemben.
A felperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria kifejtette: a polgári jogi jogviszonyokban a jóhiszeműség és tisztesség követelménye külön jogszabályi vagy szerződéses rendelkezés hiányában is irányadó magatartási szabály, elvárhatósági mérce. Azt, hogy az adott polgári jogi jogviszony alanyainak magatartása megfelel-e ezen követelménynek, illetve az adott polgári jogi jogviszonyban a felek joggyakorlása ellentétes-e a joggal való visszaélés általános tilalmával, az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján lehet eldönteni. A perbeli esetben nem valósított meg joggal való visszaélést az alperes azzal, hogy a kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt felmondta a kölcsönjogviszonyt és követelése behajtása érdekében eljárást kezdeményezett, illetve a hiányosságok miatt a kölcsön egy része folyósítását felfüggesztette, mindez a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe sem ütközik.
Az alperes a több mint 3,5 millió svájci frank összegű kölcsönből csupán 29.747.944 forint lehívását nem tette lehetővé a Kft. részére, saját szolgáltatása nyújtásával nem esett késedelembe, hiszen a hitelezői késedelem nem bármely szolgáltatás elmulasztását (a kölcsön folyósításának elmaradását vagy részbeni elmaradását), hanem a szolgáltatások összefüggése esetén az adós szolgáltatásának megakadályozását jelenti. A teljesítés elmaradása akkor múlik a hitelezőn, ha az adós a szolgáltatást kellőképpen felajánlja és a hitelező azt visszautasítja. Ilyen magatartást azonban az alperes nem tanúsított.
Budapest, 2015. március 4.
A Kúria Sajtótitkársága