Az alperes hitelintézet deviza alapú kölcsönt nyújtott a felperesnek és a perben nem álló házastársának. Az alperes a fizetési kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése miatt felmondta a kölcsönjogviszonyt, majd a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat és felmondás záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.
A felperes keresetében a végrehajtás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, mert a kölcsönszerződés semmis: nem tartalmazza a deviza vételi és eladási árfolyamok közötti különbözetet, mint költséget, emellett a jóerkölcsbe ütközik. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a végrehajtást. Ítéletének indokolásában megállapította: a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából adódó teher olyan költségnek minősül, amit a szerződésben fel kell tüntetni, ennek elmaradása miatt a kölcsönszerződés jogszabályba ütközően semmis, így a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Hivatkozott a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú EBH.2013.G.10. szám alatt közzétett elvi határozatában foglaltakra. A kölcsönszerződés jóerkölcsbe ütközése miatt érvénytelenségét nem vizsgálta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint a Kúria a 6/2013. polgári jogegységi határozat 2. pontjában megállapította, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe. A jogerős ítéletet hozó bíróság kihangsúlyozta: az, hogy a felperes a végrehajtás megszüntetését kérte azt is jelenti, hogy a kölcsönszerződés semmisségéből eredő jogkövetkezmények levonását is igényli. Ha a felperes bizonyította volna, hogy a kölcsönszerződés teljes egészében érvénytelen, a bíróságnak elsősorban az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére kellett volna törekednie, azaz a kölcsönszerződés érvénytelenségének nem a végrehajtás megszüntetése lenne a következménye, tekintettel azonban arra, hogy a felperes kizárólag a végrehajtás megszüntetését kérte, a végrehajtás korlátozását nem, a kereset elutasítása indokolt.
A felperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a jogerős ítéletet, valamint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
Végzésének indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával ellentétben a különnemű árfolyam alkalmazása nem tekinthető költségnek, e kérdésben a Kúria időközben meghozott 2/2014. polgári jogegységi határozata állást foglalt és az EBH.2013.G.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszüntette. A különnemű árfolyam alkalmazása tisztességtelen, a tisztességtelen rendelkezés helyébe a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) diszpozitív rendelkezései lépnek, a korrigált szerződési rendelkezésből nem keletkezik költség, a költség feltüntetésének elmaradása a szerződést nem teszi jogszabályba ütközővé.
Ha a végrehajtás megszüntetésére indított per adatai szerint a követelés részben nem jött létre érvényesen, de a részbeni érvénytelenség szabályainak alkalmazásával a „létre nem jött” követelés vagy követelésrész a „létrejött” követeléstől vagy követelésrésztől elkülöníthető, a végrehajtás megszüntetése helyett – a korlátozásra irányuló másodlagos kereset nélkül is – lehetőséges a végrehajtás korlátozása. Ha a követelés „létre nem jött” része nem különíthető el és ezáltal az egész szerződés megdől, a végrehajtást meg kell szüntetni, ekkor ugyanis „nem marad” végrehajtható követelés, „nem marad” olyan érvényes jogügylet, amelyhez a közvetlen végrehajtás lehetősége biztosítható lenne.
Ha a felperes a megismételt eljárásban – tájékoztatást követően – akként nyilatkozik, hogy kifejezetten ellenzi a tisztességtelenség megállapítását, ez okból nincs lehetőség a kölcsönszerződés semmissége megállapításának. Ha viszont a felperes nem ellenzi a különnemű árfolyamok tisztességtelenségének megállapítását, nyilatkoznia kell, hogy az adott érvénytelenségi ok megállapíthatósága esetén kéri-e a már hivatkozott diszpozitív rendelkezések beiktatása mellett a végrehajtás korlátozását. Ebben az esetben meg kell jelölnie a korlátozás mértékét, azt, hogy a kölcsönszerződés részleges érvénytelensége hozzávetőleg milyen összeget érint.
Budapest, 2015. március 4.
A Kúria Sajtótitkársága