Az alperesek közös tulajdonában álló ingatlant a helyi önkormányzat kezdeményezésére a kisajátítási hatóság – a tulajdonjog elvonása mellett – kisajátította. A jogorvoslat folytán eljárt bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, és kötelezte a hatóságot új eljárás lefolytatására. A megismételt eljárásban a kisajátítási hatóság a kártalanítás összegét felemelte, de nem rendelkezett az eredeti kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől a különbözet után fizetendő törvényes mértékű késedelmi kamatról az iránt az alperesek újabb eljárást indítottak. Megelőzően – a számukra kedvező, a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget megállapító a jogerős határozat meghozatala előtt – az ingatlant birtokba adták.
A helyi önkormányzat felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a kártalanítási összeg teljes kifizetésétől a tényleges kiköltözésig terjedő időre kötelezze az alpereseket – mint volt tulajdonosokat – használati díj megfizetésére. Az alperesek kérték a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint a kártalanítás magában foglalja a tőkeösszeg mellett a késedelem idejére fizetendő kamatot is. A teljes – a kamatot is magában foglaló – kártalanítás megfizetéséig az alperesek nem voltak kötelesek az ingatlant a jogosult részére birtokba adni.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és közbenső ítéletében megállapította, hogy a tőkeösszeg megfizetését követő naptól a birtokba adásra felszólító levél kézhezvételének napjáig terjedő időre a felperes keresetének jogalapja fennáll, az alperesek használati díjat kötelesek fizetni.
Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozatának indokolásában elvi éllel mutatott rá, hogy kisajátítás esetén a fizetendő kártalanítás magában foglalja a kártalanítási összeg mellett a késedelem esetére fizetendő késedelmi kamatot is, így a volt tulajdonos addig nem köteles az ingatlant az arra jogosultnak birtokba adni, ameddig a teljes kártalanítás megfizetésére nem kerül sor. Mivel az alpereseknek volt jogalapja a birtoklásra, ezért használati díj megfizetésére nem kötelezhetőek.
Budapest, 2015. február 27.
A Kúria Sajtótitkársága