A Kúria a 2015. január 19. napján megtartott tanácsülésen – az I. és II. rendű terheltek védőjének felülvizsgálati indítványa nyomán – a Miskolci Törvényszék 6.B.955/2009/228. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.751/2013/34. számú számú ítéleteit e két terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az eljárást a terhükre rótt valamennyi bűncselekmény kapcsán - törvényes vád hiánya okán - megszüntette.
Az ügyben a Miskolci Városi Ügyészség nyújtott be vádiratot a Miskolci Városi Bírósághoz. A vádirat 2003. június 4. napján kelt és 2003. július 1. napján érkezett meg a bíróságra. Az elsőfokú eljárás során a vádat a Miskolci Városi Ügyészség képviselte.
A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla észlelte, hogy az ügyben az egyik sértett képviselője a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség korábbi vezetőjének testvére, akinek e tisztsége a nyomozás és az elsőfokú eljárás során még fennállt, a másodfokú határozat meghozatalának idején azonban már megszűnt.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyet – az időközben történt hatásköri változásokra figyelemmel – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságnak küldte meg a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatása végett.
A megismételt eljárásban a bíróság a fent írt ítéleteivel csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terheltet 3 évi börtönbüntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra és 500.000 forint pénz-mellékbüntetésre, a II. rendű terheltet 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A terheltek védője felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott: a vádemelés ideje a vádirat bírósághoz érkezésének napja [1/2007. BK vélemény]. A vádemelés feltételeinek a vádemeléskor kell fennállnia. A Be 32. § (4) bekezdése – a vádképviselettől függetlenül – kifejezetten megtiltja a kizárt ügyész általi vádemelést is. Nem olyan eljárási szabálysértés történt tehát, amelyet a megismételt eljárásban a törvényes vádképviselet pótolhat.
A Kúria osztotta a felülvizsgálati indítványban foglaltakat.
A vádemelés ideje a vádirat bírósághoz érkezésének napja.
Ezen a napon hatályba lépett az 1998. évi XIX. törvény. Ennek 31.§ (5) bekezdése folytán már a Miskolci Városi Ügyészség ügyészeire is kiterjedt az egyebekben e törvényhely (1) b) pontjában szabályozott – de a korábbi szabályozásban is ismert - kizárási ok. Kétségkívül erre nem hivatkozott senki. Azonban a hivatkozott kizárási ok kapcsán – annak természeténél fogva – a jogosult kizárólag egyfajta: az eljáró ügyészséget az eljárásból kizáró döntést hozhatott volna. Ezért egyfajta függő helyzet alakult ki: a kizárási ok elbírálásáig a törvény kifejezetten megtiltotta az ügyészség eljárását a vádemelés kapcsán is.
Így nem csupán eljárási szabálysértés történt a vádemelés során (mint például a hatásköri-illetékességi szabályok megsértése lett volna), hanem kifejezetten olyan ügyészség emelt vádat, amely számára azt a törvény megtiltotta. Az ilyen vád alakilag sem legitim, nem törvényes. Mivel pedig a korábbi elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése után ugyanazon, nem törvényes vád alapján folyt tovább az eljárás, azt nem orvosolta a bírósági eljárás megismétlése sem.
Ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban maga hozott törvényes határozatot: a jogerős ítéletet megváltoztatva – a Be 373. § (1) bekezdés I/c) pontjára figyelemmel - mindkét terhelt vonatkozásában az eljárást valamennyi terhükre rótt bűncselekmény kapcsán megszüntette és meghozta az ahhoz kapcsolódó további törvényes – fent részletezett – rendelkezéseket..
Budapest, 2015. február 24.
A Kúria Sajtótitkársága