Mfv.I.10.269/2014
A felperes 2003. január 2-ától állt az alperes alkalmazásában kezdetben üzletkötő, utóbb területi vezető munkakörben. A 2007. május 11-én kelt intézkedésével az alperes rendkívüli felmondással szüntette meg a munkaviszonyát. Ennek indokolása szerint „Ön a D. Kft-vel történt euroShell kártyahasználati szerződés megkötése, majd módosítása során az irányadó folyamatokat jelentős mértékben megsértve járt el, az üzletkötéskor előírt adatokat, körülményeket nem ellenőrizte. (...) A D. Kft-vel kötött szerződés a munkáltatónál nem található meg, így nincs tudomásunk arról, hogy a szerződés aláírásra került-e.(…)Az Ön súlyosan gondatlan eljárása következtében a munkáltatót 31.456.372 forint összegű kár érte...”
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes rendkívüli felmondása jogellenes.
Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A tanúk vallomása alapján – a felperes által sem vitatottan – megállapítható volt, hogy a perbeli időszakban hatályos BSP táblázat a munkavállalók rendelkezésére állt, az abban foglaltakat kellett betartani. A másodfokú bíróság közbenső ítéletének indokolása szerint a folyamatábrának legalább két változata volt forgalomban. A másodfokú bíróság azonban nem adta indokát annak, hogy az általa tett megállapításokra figyelemmel melyik BSP ábrát tekintette a felperesre nézve irányadónak, és mi volt ennek az indoka.
A másodfokú bíróság a rendkívüli felmondásban írt indokok vizsgálatát indokolatlanul leszűkítette a BSP táblázatban foglaltakra, és kizárólag az ebben rögzítetteket vette ítélkezésének alapjául. Ezzel szemben a meghallgatott tanúk a munkáltatónál érvényesülő, mindenki számára ismert gyakorlatra és elvárásokra is hivatkoztak, amelyek a felperes munkakörére is irányadóak voltak. Részletes indokát nem adja annak, hogy a tanúk által állított belső szabályok és azok felperes általi megsértése megállapíthatóak-e, döntése indokolásából kizárólag a BSP folyamatábra vizsgálatára vonható le következtetés. Megállapította, hogy egyéb szerződés, belső utasítás nem volt, ennek azonban indokát nem adta, nem rögzítette, minek alapján vont le erre vonatkozóan következtetést figyelemmel arra, hogy a tanúk ezzel ellentétes vallomást tettek.
A megismételt eljárás során a másodfokú bíróságnak valamennyi rendelkezésre álló adatot figyelembe kell venni, és döntésének indokolásának ki kell terjednie arra, hogy a tanúvallomások és a BSP folyamatábrában foglaltak együttes értékelése alapján megállapítható-e a rendkívüli felmondásban felhozott indokok megléte [Mt. 96. § (1) bekezdés].
A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet – a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésként megjelölt Pp. 221. §-ra figyelemmel - hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján.
Budapest, 2015. február 18.
A Kúria Sajtótitkársága