A felperes és az I. r. alperes között létrejött, gépjármű megvásárlásához nyújtott hitelszerződést az I.r. alperes azonnali hatállyal felmondta és a felperes tartozását egy összegben esedékessé tette. Az I.r. alperes a felperes referenciaadatait továbbította a II.r. alperes által kezelt központi hitelinformációs rendszerbe (KHR).
A felperes keresetében az I.r. alperes által a II.r. alperes felé továbbított referencia adatainak törlését kérte, arra hivatkozással, hogy az I.r. alperes felé tartozása nem áll fenn, mivel szerződéses kapcsolat nem jött vele létre.
Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helytadó határozat meghozatalára irányult.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítéletében kifejtette: egyetért az eljárt bíróságokkal abban, hogy a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (KHR tv.) III. címe speciális ügyfélvédelmi és jogorvoslati rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a referencia adatok átadása, illetve ezeknek a KHR-t terhelő pénzügyi vállalkozás általi kezelése tekintetében biztosítanak a nyilvántartott személy részére jogorvoslati lehetőséget. Ezen eljárásban a nyilvántartott személy a referencia adatainak jogellenes átadása, kezelése miatt, azok helyesbítése, törlése iránt nyújthat be keresetet.
A KHR tv. 17-20. §-a szerinti peres eljárásban nem vizsgálható, hogy a fizetési kötelezettséget keletkeztető, az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés érvényesen létrejött-e, semmis-e. E jogviták elbírálása külön per tárgya lehet, amely az adott ügyben peres felek egyező előadása szerint folyamatban van.
Az alapjogviszonyból eredő jogviták és a KHR tv. szerinti peres eljárásra vonatkozó eltérő hatásköri és illetékességi szabályok miatt sem lehetséges, hogy a KHR tv. 17-20. §-a szerinti peres eljárásban az alapjogviszony létrejöttét, érvénytelenségét vizsgálja a bíróság.
A KHR tv-el szabályozott peres út tehát nem biztosítja az adatszolgáltatás alapjául szolgáló szerződéssel kapcsolatos jogviták rendezését, hanem az a funkciója, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson arra az esetre, ha a referencia adatok jogellenes átadása, nyilvántartása olyan módon valósul meg, hogy annak a megítéléséhez nem szükséges az alapjogviszonyból eredő esetleges jogviták elbírálása.
Budapest, 2015. február 9.
A Kúria Sajtótitkársága