A Balassagyarmati Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága határozatával az eljárás alá vont személyt közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértésének szabálysértése [a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a továbbiakban: Szabs. tv. 225. § (1) bekezdése] miatt 30.000 Ft pénzbírsággal sújtotta; mely határozatot a P. Járásbíróság a 2014. július 20. napján meghozott végzésével hatályában tartotta.
A bíróság jogerős határozata ellen az eljárás alá vont személy jogi képviselője a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2) bekezdésére hivatkozva, 2014. október 13. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott végzést helyezze hatályon kívül, és maga hozzon a jogszabályoknak megfelelő határozatot.
Az indítványban foglaltak alapján a felülvizsgálat kizárt.
A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyet kizárólag a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) tárgyi hatálya alá tartozó büntetőügyekben, továbbá azokban a polgári ügyekben lehet igénybe venni, amelyekben a bíróság a Pp. alapján jár el. Ez utóbbi törvény hatálya alá tartoznak azok a közigazgatási határozatok is, amelyek bírósági felülvizsgálatát a törvény lehetővé teszi (Pp. XX. fejezete). A felülvizsgálat kizárólag e két eljárási törvényben felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe; a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
A jogalkotó által szabálysértésnek minősített jogsértések miatt indult bírósági vagy szabálysértési hatósági ügyek nem minősülnek polgári jogvitának, minthogy nem magánjogi, hanem az állam és a polgára közötti sajátos közjogi-közigazgatási jogviszonyt keletkeztetnek.
A szabálysértési eljárás ugyanakkor nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá sem [Ket. 13. § (1) bekezdés]. Ebből következően a szabálysértési ügyben hozott hatósági határozat bírósági felülvizsgálatára nem a Pp. XX. fejezete vonatkozik [Pp. 324. § (2) bek.], így a szabálysértési határozat ellen nem terjeszthető elő a Pp. 270. és 340-340/A. §-ai alapján közigazgatási felülvizsgálati kérelem sem.
A szabálysértések elbírálása – a Be. 337. §-ában szabályozott eseteken kívül – nem tartozik a büntetőeljárás rendjére sem, ezért a szabálysértési ügyben hozott bírósági határozat – akár bírósági hatáskörbe tartozó, elzárással sújtható szabálysértést elbíráló, akár a szabálysértési hatóság által meghozott határozat elleni kifogást elbíráló bírósági határozat a Be. alapján sem támadható meg felülvizsgálati indítvánnyal (EBH 2002.621).
A szabálysértési ügyben hozott közigazgatási jellegű hatósági határozatok bírósági felülvizsgálatának tételes jogi szabályozása kapcsán a Kúria a következőkre mutat rá:
Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 30. §-a módosította az 1949. évi XX. törvényt, és az 50. § (2) bekezdésében biztosította a közigazgatási határozatok törvényességének bírósági felülvizsgálatát. A Magyar Köztársaság ezt követően csatlakozott az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményhez és annak nyolc kiegészítő jegyzőkönyvéhez.
Az Egyezményt kihirdető 1993. évi XXXI. törvény 4. §-ában azonban a Magyar Köztársaság az Egyezmény 6. Cikk 1. bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás jogával kapcsolatban a következő fenntartást tette: „A közigazgatási hatóságok előtt szabálysértés miatt folyó eljárásokban Magyarország ez idő szerint nem tudja biztosítani a bírósághoz fordulás jogát, minthogy a hatályos magyar jogszabályok nem tesznek ilyen jogot lehetővé a közigazgatási hatóságok szabálysértési ügyekben hozott jogerős határozatával szemben.”
Ezt követően az Alkotmánybíróság a 63/1997. (XII. 12.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta a szabálysértési jognak az Alkotmány 50. § (2) bekezdése, illetőleg az Alkotmány 57. § (1) bekezdése követelményeinek megfelelő újraszabályozására vonatkozó jogalkotói feladatát. Ezért az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy a szükséges törvényalkotást legkésőbb 1998. december 31-ig végezze el.
E jogi előzmények után került sor a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény megalkotására, amely a szabálysértési hatóságok által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának a jelenlegi rendszerét bevezette. Ennek lényege az, hogy a szabálysértési hatóság sérelmesnek tartott határozatával szemben az eljárás alá vont személy kifejezett kérelme alapján a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság (jelenleg: járásbíróság) egyfokú, halasztó hatályú, kifogásnak nevezett felülvizsgálati eljárást folytat le, melynek keretében a szabálysértési határozatot mind ténybelileg, mind jogilag felülvizsgálja, azt hatályban tarthatja vagy megváltoztathatja. Ezt, az 1999. évi LXIX. törvény által bevezetett rendszert vette át – kisebb módosításokkal - a jelenleg hatályos Szabs. tv. is.
Az 1999. évi XLIX. törvény szerinti szabálysértési kódex, amely immár a nemzetközi kötelezettségvállalásainknak és az akkor hatályos Alkotmánynak megfelelően lehetővé tette a szabálysértési ügyben hozott közigazgatási határozatok elleni bírósági felülvizsgálat lehetőségét, 2000. március 1-jén lépett hatályba. Ennek megfelelően az Egyezmény 6. cikk 1. bekezdéséhez fűzött fenntartást a továbbiakban nem volt indokolt fenntartani, ezért a kihirdető törvény 4. §-át az 1999. évi CXX. törvény 44. § (1) bekezdésének c) pontja 2000. március 1-jével hatályon kívül helyezte.
A szabálysértési ügyekben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata a fentiek szerint Magyarországon biztosított, azonban nem a Pp. vagy a Be. rendjén, hanem a Szabs. tv.-ben meghatározott önálló felülvizsgálati rendben. A Szabs. tv. 116. § (3) bekezdése szerint a bíróság kifogást elbíráló végzése ellen fellebbezésnek nincs helye, a Szabs. tv. pedig a kifogást elbíráló bírósági határozat ellen kizárólag a ténybeli alapú rendkívüli jogorvoslatot, a perújítást ismeri.
Ekként a Kúria a szabálysértési ügyben hozott, kifogást elbíráló bírósági határozat ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet, mint törvényben kizártat [megjegyzendő: mint elkésettet is, Pp. 272. § (1) bek.], elutasította.
A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen sem a Pp., sem a Be. rendelkezései nem biztosítanak jogorvoslati lehetőséget.
Budapest, 2014. december 3.
A Kúria Sajtótitkársága