Az előzetes vizsgálati engedélyezési eljárásban a vízügyi szakhatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett tevékenység a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
Más célú igénybevételnek minősül a strand megnevezésű és funkciójú ingatlanon tervezett vitorláskikötő létesítése [2017. évi I. törvény (Kp.) 37. § (1)–(2) bek., 85. § (1) bek.; 531/2017. (XII. 29.) Korm. rend. (Korm.rendelet), 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. (Rendelet) 3. §, 5. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. rendű alperes a 2021. január 8-án hozott VE-09/KTF/00070-8/2021. számú határozatában az alperesi érdekelt által benyújtott kishajó kikötő létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció és mellékletei alapján megállapította, hogy egyrészt a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, másrészt a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött. Harmadrészt tájékoztatta az alperesi érdekeltet, hogy a tervezett tevékenység megkezdése előtt szükséges a tervezett kikötő létesítés vízjogi létesítési engedélyét beszerezni, a munkálatok csak a véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhetők meg.
[2] A határozat rendelkező részének 2.0. pontja tartalmazza azokat a környezetvédelmi feltételeket, szempontokat, amelyeket a tevékenység engedélyezése során figyelembe kell venni. A határozat rendelkező részének 3.0. pontja rögzíti az eljárásban szakhatóságként működő III. rendű alperes 35700/8991-1/2000.ált. szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét, amelyben a szakhatóság az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához előírások és kikötések nélkül hozzájárul.
[3] Az indokolás szerint a tervezett kikötő a település parti sávjában helyezkedik el, a kikötőmedence a Balaton medrét érintő ingatlanon található. A parti létesítmény, ami kikötőmesteri irodát, szociális helyiséget és grill éttermet foglal magában a …/2 helyrajzi számú ingatlan területéből 300 négyzetméter területen létesül. A tervezett kikötő két mólószáras kialakítású, medencés kikötő, amelynek vízfelülete 23 100 négyzetméter. A létesítmény 175 elektromos meghajtású, illetve vitorláshajó befogadására lesz alkalmas.
[4] A határozat tartalmazza, a II. rendű alperes úgy nyilatkozott, hogy a tervezett tevékenység a helyi környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a Város Önkormányzatának többször módosított 13/2006 (VII. 5.) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzata és a mellékletét képező Szabályozási Terve (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival nem ellentétes, a településrendezési eszközökkel összhangban áll.
A kereseti kérelem és a közigazgatási per releváns történései
[5] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresetet terjesztett elő az I. rendű alperes határozatával szemben.
[6] A Pécsi Törvényszék a 101.K.700.166/2021/3. számú végzésével a felperest hiánypótlásra hívta fel, a felperes a végzésre reagálva a hiányokat pótoló iratot terjesztett elő.
[7] A Pécsi Törvényszék a per előkészítő tanácsülésén elrendelte, hogy az ügyben egyesbíró járjon el, majd a 8.K.700.166/2021/12. számú végzésében az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította, mert azt az elektronikus ügyintézésre köteles felperes elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
[8] A felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 49. § (1) bekezdés b) pontjára alapítottan ismételten benyújtotta.
Az elsőfokú ítélet
[9] A törvényszék jogerős ítéletében az I. rendű alperes határozatát – annak közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisítette és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte.
[10] Kiemelte, hogy csak a keresetlevélben jelzett jogsérelmek fennállásának kérdésében kellett állást foglalnia, a felperesi érdekeltek nyilatkozataiban megjelölt, de a keresetlevélben nem szereplő jogsérelmek vizsgálata nem képezhette a per tárgyát. (parkolóhelyek kérdése, zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi érvek)
[11] Az elsőfokú bíróság szerint az I. rendű alperes a felperes ügyféli jogállását megállapító végzésében megfelelően tájékoztatta a felperest az iratbetekintési jogosultságáról, ilyen tartalmú kérelmet azonban a felperes nem terjesztett elő. A hatóság a felperes észrevételét az eljárás részévé tette, az abban foglaltakra határozatának indokolásában reagált. Az I. rendű alperes eleget tett a közhírré tételi és a telepítés helye szerint illetékes jegyző megkeresésére vonatkozó kötelezettségének. A lakosság tájékoztatásának kötelezettsége tekintetében a helyi önkormányzat terhére rótt mulasztások a perben nem relevánsak.
[12] Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében az 1. melléklet 9. táblázat 2. és 3. pontja rögzíti, hogy az előzetes vizsgálati eljárás során mely szakkérdésekben és mely szakhatóságnak kell véleményt nyilvánítania. A hivatkozott pontok között nem szerepel a természetes fürdővíz és fürdőhely védőterületével kapcsolatos előírások teljesülésének vizsgálata, mert a kérdés megítélése nem a III. rendű alperes, hanem az illetékes kormányhivatal hatáskörében tartozik, ezért a III. rendű alperesnek nem kell foglalkozni a védőterület esetleges érintettségével, így szakhatósági állásfoglalása e tekintetben jogszerű.
[13] A törvényszék hangsúlyozta, a Korm. rendelet 1. számú melléklet 9. táblázat 2. pont utolsó fordulata alapján a III. rendű alperes feladata lett volna annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. Az elsőfokú bíróság határozott álláspontja szerint a mederfenntartás körébe tartoznak a meder eliszaposodásának, elhínárosodásának kérdései, amelyek összefüggésben állhatnak az érintett területen uralkodó áramlási viszonyokkal és azok megváltozásával is.
[14] A III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalása a mederfenntartás kérdéskörére megállapítást nem tesz, sőt kifejezetten rögzíti, hogy „a későbbi, vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során kiadandó határozat alapfeltétele a mederhasználati létesítmény (kikötő) vonatkozásában az áramlástani modell bemutatása a meder esetleges elhínárosodása, feliszapolódásának megállapítására vagy esetlegesen ennek megakadályozására”.
[15] A fentiek miatt a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalása hiányos, ami kihat a támadott határozat jogszerűségére, mert az így megalapozatlan.
[16] Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a beruházás megvalósításával a strand területe nem csökkenne, annak egy része azonban más célra kerülne igénybevételre. A HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontjában szereplő „más célra történő igénybevétel” szófordulatot külön értelmező rendelkezés hiányában a szavak általánosan elfogadott köznyelvi jelentéséből kiindulva kell értelmezni, ezért megvalósulása nem feltételez külön formális aktust (a rendeltetés változást, művelési ág változást). Az ingatlan területén a vitorláskikötő funkció megjelenése önmagában más célra történő igénybevételt jelentene és ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy fürdésre alkalmas partrész csökkenne-e a beruházás megvalósításával vagy sem.
[17] A fentiekre figyelemmel a beruházás a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontjában ütközik. A per eldöntését nem befolyásolta, hogy egyéb jogi rendelkezések a kikötő létesítését egyébként lehetővé teszik-e.
[18] A megismételt eljárásra az elsőfokú bíróság előírta, hogy az I. rendű alperesnek ismételten meg kell keresnie a II. és III. rendű alperest a jogszerű nyilatkozat, illetve szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében és az alperesi érdekelt kérelmét ezen iratok birtokában kell elbírálnia.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[19] A jogerős ítélet ellen az alperesi érdekelt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt.
[20] Álláspontja szerint a törvényszék az ügy érdemére kiható súlyos eljárási szabályszegést követett el azzal, hogy annak ellenére fogadta be a felperes keresetét, hogy az a Kp. 37. § (1) bekezdés b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott hiányokban szenvedett. Így a keresetlevél nem tartalmazza a felperes nyilvántartásba-vételi számát, adóazonosító számát, a vitatott közigazgatási tevékenységet és arról való tudomásszerzés módjának, idejének azonosítására alkalmas adatot, azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége és hatásköre megállapítható, továbbá a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet és az annak alapjául szolgáló tényeket.
[21] A felperes keresetleveléhez nem csatolta a Kp. 37. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt okiratot vagy annak másolatát, amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja.
[22] A fenti hiányosságok miatt a törvényszéknek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania a felperes felé, majd annak nem teljesítése esetén a keresetlevél visszautasításának lett volna helye.
[23] A támadott ítélet annak ellenére tesz megállapítást a mederfenntartás kérdéskörében, hogy a felperes erre vonatkozóan jogsérelmet nem jelölt meg. A felperes keresetében csak állította, hogy az alperesi érdekelt tervezett tevékenységének megvalósítása jelentős környezeti hatással járna és annak megkezdéséhez környezetvédelmi engedély lenne szükséges. Ezt az állítását a felperes a perben nem támasztotta alá. A törvényszék olyan kérdésben döntött, amelyre a felperes nem terjesztett elő kereseti kérelmet, és olyan jogszabályhelyre alapította ítéletét, amelyet sem a keresetlevél, sem a közigazgatási határozat nem tartalmaz, ezzel megsértette a Kp. 85. § (1) bekezdését.
[24] A fentieken túl az ítélet jogszabálysértően állapítja meg, hogy a mederfenntartás körébe tartozik az esetleges eliszapolódás és elhínárosodás kérdésköre, illetve, hogy ezzel kapcsolatban a III. rendű alperes feladata lett volna annak vizsgálata, hogy a tervezett tevékenység a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
[25] A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 4. melléklete rendelkezik a vízügyi szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges mellékletek tartalmáról. E szerint az iszaposodás és hínárosodás kérdéskörének értékelésével foglalkozó műszaki dokumentációs kötelezettség nem képezi tárgyát a szakhatósági állásfoglalás dokumentációs követelményeinek. Ez a kérdés csak a későbbi vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során vizsgálandó.
[26] A Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat 2. pont utolsó fordulata által előírt szakkérdés helyes értelmezése az, hogy az adott tevékenység az árvíz és a jég levonulására tekintettel a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A támadott ítéletben foglaltakkal ellentétben ez a jogszabályhely nem ír elő semmilyen megállapítási kötelezettséget a szakhatóság számára az előzetes vizsgálati eljárás során az iszaposodás és hínárosodás kérdéskörében.
[27] Nincs olyan jogszabály, amely a Balatonra vonatkozóan mederkezelési, mederfenntartási feladatokat határozná meg. Az árvíz és a jég levonulása kizárólag folyóvizek esetén értelmezhető, a Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat 2. pontja is a folyóvizeken megvalósuló tevékenységekkel kapcsolatban ír elő szakhatósági elbírálást, amely a Balatonra értelemszerűen nem vonatkozik. Ezért a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalásának a mederrel kapcsolatos megállapítása helytálló, az a BM rendelet vonatkozó rendelkezésének megfelelő.
[28] Az alperesi érdekelt előadta, hogy a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kikötő vonatkozásában a meder esetleges elhínárosodása, feliszapolódásának megállapítására, illetve ennek megakadályozásra az áramlástani modellt bemutatta. A III. rendű alperes a 2022. január 20-án hozott határozatában az alperesi érdekelt részére vízjogi létesítési engedélyt adott a perbeli kikötő tervek szerinti megvalósítására.
[29] Az alperesi érdekelt hangsúlyozta, hogy a közte és a Város Önkormányzata között megkötött Építési Koncessziós Szerződés alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező …/2 helyrajzi számú „strand” megnevezésű ingatlanból kizárólag a szerződésben meghatározott területeket jogosult használni, további területekkel és építményekkel a beruházó nem rendelkezhet.
[30] Az ítéletben foglaltakkal ellentétben a strand területének semmilyen része nem kerül más célra igénybevételre, mert a tervezett kikötő nem a strand területén, hanem az önálló helyrajzi számmal rendelkező és a Magyar Állam tulajdonában álló tómederben kerül megvalósításra.
[31] A strand ingatlan területén a tervezett beruházással a vitorlás kikötő funkció nem jelenik meg. A tervezett kikötői építménynek a tómeder övezetében történő megvalósítását a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Tttv.) 83. § (3) bekezdés a) pontja biztosítja az alperesi érdekelt részére. A kikötői építmény számára a mólószár csatlakozást és egyben a kikötő bejáró kiépítésének lehetőségét a Tttv. 83. § (4) bekezdés c) pontja teszi lehetővé. A strand ingatlanon kialakításra kerülő parti kiszolgáló épület és a három darab mólószár csatlakozás a Tttv. alapján nem minősül a strand más célra történő igénybevételének, figyelemmel a Tttv. 75. § (6) bekezdés b) pontjára.
[32] A törvényszék súlyos eljárási jogszabálysértést követett el azzal, hogy a tényállás tisztázását meg sem kísérelve, kizárólag a szavak általánosan elfogadott köznyelvi jelentéséből kiindulva – a fentiek figyelembevétele nélkül – állapította meg, hogy a strand területének egy része más célra kerül igénybevételre és ezzel a tervezett beruházás sérti a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontját.
[33] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Előadta, hogy az elsőfokú peres eljárásban jogi képviselő nélkül eljárva a Kp. 37. §-ában meghatározott hiányokat pótolta. Alaptalan az alperesi érdekelt kifogása abban a körben is, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem korlátain túlterjeszkedett volna. A felperes a 2022.június 8-án megtartott tárgyaláson pontosította a keresetét, jelezve, hogy az iszaposodás problémáját a hatóságok nem vizsgálták és ez szorosan összefügg a mederfenntartás kérdéskörével. Jogszerűen állapította meg a törvényszék, hogy a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalása hiányos, ebből fakadóan az I. rendű alperesi határozat jogszerűtlen.
[34] Az alperesi érdekelti érveléssel szemben egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett tevékenység a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontjába és a Tttv. 75. § (6) bekezdésébe ütközik. A mólószáraknak és vitorlás tevékenységet szolgáló épületeknek a strand területén való létrehozása ellentétes a fenti HÉSZ rendelkezéssel.
[35] Az I. rendű alperes nyilatkozatában egyetértett a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal. Kiemelte, a felperesi jogsérelem túlmutat a perbeli közigazgatási határozaton és az ahhoz kapcsolható tényleges jogsérelmen, mert ez a határozat nem minősül sem építési engedélynek, sem hajózási engedélynek.
[36] A II. rendű alperes osztotta a felülvizsgálati kérelemben írtakat.
[37] A III. rendű alperes nyilatkozatában egyetértett a felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalás körében lefolytatott eljárása és maga az állásfoglalása jogszerű és szakszerű volt. Az ítélet [40] bekezdése ebben a körben jogszerűtlen és megalapozatlan következtetésekre vezet.
[38] A felperesi érdekeltek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Kúria döntése és jogai indokai
[40] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[41] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[42] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényesen megállapított tényállásból a felülvizsgálati kérelemmel érintett részben helytálló jogi következtetéseket vont le.
[43] A Kp. 37. § (1) bekezdés b), d), e) és f) pontjai többek között rögzítik, hogy a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza a felperes nyilvántartásba-vételi számát, adóazonosító számát, a vitatott közigazgatási tevékenységet és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas adatot, azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, továbbá a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, és az annak alapjául szolgáló tényeket.
[44] A korábban írtaknak megfelelően a Pécsi Törvényszék a 8.K.700.166/2021/12. számú végzésében a keresetlevelet visszautasította, mert azt az elektronikus ügyintézésre köteles felperes elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. A felperes keresetlevelét a Kp. 49. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva, az ott írt törvényes határidőn belül újra benyújtotta, a közigazgatási per kereteit az utóbbi keresetlevélben megjelölt jogsérelmek határozzák meg.
[45] Az újra benyújtott keresetlevél – az alperesi érdekelt előadásával szemben – tartalmazza a felperes nyilvántartásba-vételi számát, adóazonosító számát, a vitatott közigazgatási tevékenység megjelölését, azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége és hatásköre megállapítható, továbbá rögzíti a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmeket és az azok alapjául szolgáló tényeket.
[46] A keresetlevélben a felperes nem jelölte meg a vitatott közigazgatási tevékenységről való tudomásszerzés módját és idejét, azonban a törvényszék felé az I. rendű alperes 8.K.700.166/2021/9. szám alatt benyújtotta az ezen adatok igazolására szolgáló iratot, így ebben a körben szükségtelen volt hiánypótlási felhívás kibocsátása.
[47] A Kp. 37. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja.
[48] A felperes keresetleveléhez nem csatolta törvényes képviselője képviseleti jogosultságát igazoló iratot, ugyanakkor a felperesi törvényes képviselő képviseleti jogát az alperesek és az alperesi érdekelt a peres eljárás során nem vitatta.
[49] A Kp. 2. § (4) bekezdése értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A Kp. 85. § (1) bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A Kp. 86. § (1) bekezdése szerint az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.
[50] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a közigazgatási perben a közigazgatási döntés felülvizsgálatának korlátját a Kp. 39. § (1) és 43. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül előterjesztett kereset határozza meg. Az elsőfokú bíróság köteles a törvényes határidőn belül benyújtott kereset teljes körű elbírálására a Kp. 2. § (4), 85. § (1) és 86. § (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartása mellett.
[51] Keresetlevele 2. oldalának első bekezdésében a felperes kérte figyelembe venni azokat a szakmai érveket, amelyek azt bizonyítják, hogy a kikötő mólók építése a meder iszaposodásával jár, ennek következtében jelentős környezeti károk forrása lehet. A keresetlevél 3. oldal harmadik-hetedik bekezdéseiben a felperes a tervezett beruházáshoz kapcsolódóan annak a tó áramlási viszonyaira és a parti területek iszaposodására vonatkozó álláspontját fejtette ki azzal, hogy ezt a kérdést a keresettel támadott határozat és ehhez kapcsolódóan a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalása nem megfelelően, jogszabálysértően kezeli.
[52] A felperes törvényes képviselője a 2022. június 8-án megtartott és a 8.K.700.839/2021/44. számú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson többek között előadta, hogy a felperes fenntartja azt a jogsérelmét is, hogy az iszaposodás problémája a hatósági eljárásban nem került megfelelően vizsgálatra, ugyanis a figyelembe vett tanulmányokból hiányzik az erre vonatkozó alapos vizsgálat.
[53] A Kúria az elsőfokú közigazgatási peres eljárás túlnyomó részében jogi képviselő nélkül eljáró felperes nyilatkozatait a Kp. 2. § (4) bekezdésének megfelelően tartalma szerint figyelembe véve megállapította, hogy a felperes vitatta a III. rendű alperes szakhatósági hatáskörébe tartozó azon kérdés megfelelő szakhatósági és hatósági vizsgálatát, hogy a tervezett beruházás a mederfenntartásra milyen hatást fog gyakorolni. Az áramlástani viszonyok, az iszaposodás és hínárosodás kérdésköre egyértelműen a mederfenntartáshoz kapcsolódik, a felperes által csatolt iratok is ezt támasztják alá.
[54] A felülvizsgálati bíróság a fentiekre tekintettel rámutat, hogy a törvényszék jogszerűen, a Kp. 85. § (1) bekezdésének sérelme nélkül bírálta el a felperesnek a mederfenntartással kapcsolatosan előterjesztett kereseti kérelmét.
[55] A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3–5. §-ai tartalmazzák az előzetes vizsgálatra irányadó rendelkezéseket. A 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, a környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A 3. számú melléklet 93. pontja szerint a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek minősül a kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével a) 400 tonna vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára, b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő.
[56] A felek és az érdekeltek által nem vitatottan a kérelemben megjelölt tevékenység a Rendelet 3. számú melléklet 93. pont a) és b) alpontjai alá tartozik, erre figyelemmel a Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan előzetes vizsgálatköteles.
[57] A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése rögzíti, a Kormány – a (2)–(4) bekezdésben és az 1/A. §-ban foglaltak kivételével – az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében, az ott meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázata a környezet-és természetvédelmi ügyekben eljáró szakhatóságokról és azok hatásköréről rendelkezik.
[58] A Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat 2. pontja az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban vizsgálandó szakkérdésként jelöli meg, egyebek mellett annak elbírálását, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
[59] A Kúria megítélése szerint a Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat 2. pontjának nyelvtani és logikai értelmezéséből egyértelmű, hogy az utolsó fordulat önálló vizsgálati szempontokat határoz meg, vagyis a mederfenntartásra gyakorolt hatást nem csak az árvíz és a jég levonulására vonatkozóan szükséges vizsgálni, hanem további szempontokat is szükséges figyelembe venni. Ellenkező esetben szükségtelen lenne a mederfenntartásra gyakorolt hatás külön, a korábbiakhoz képest önállóan történő megjelenítése a jogszabály szövegében.
[60] A fenti jogszabályhely nem tartalmaz korlátozást arra vonatkozóan, hogy az abban írtakat kizárólag a folyóvizek esetén kell alkalmazni, a jogszabályt a hatóság és a bíróság szűkítően nem értelmezheti.
[61] A III. rendű alperesi szakhatóság állásfoglalásában egyebek mellett rögzítette, hogy a későbbi, vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során kiadandó határozat alapfeltétele a kikötő vonatkozásában az áramlástani modell bemutatása a meder esetleges elhínárosodása, feliszapolódásának megállapítására vagy esetlegesen ennek megakadályozására.
[62] A III. rendű alperesi szakhatósági állásfoglalásból következik, hogy maga a vízügyi szakhatósági hatáskör gyakorló III. rendű alperes is a mederfenntartáshoz kapcsolódó kérdésként tekint az elhínárosodás és feliszapolódás lehetőségére és annak vizsgálatára. Ugyanakkor a Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat 2. pontja egyértelműen előírja, hogy már az előzetes vizsgálati eljárásban az egyik szempontként szükséges vizsgálni, hogy a mederfenntartásra milyen hatással lesz a tervezett tevékenység, ezt a szempontot nem lehet mellőzni. Ezt a jogszabályból levezetett érvelést nem befolyásolja az, hogy a későbbi, vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a mederfenntartás kérdése miként kerül vizsgálatra és értékelésre.
[63] A BM rendelet 4. melléklete a vízügyi szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges mellékletek tartalmát határozza meg, ebből – a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseivel szemben – nem vezethető le az, hogy az előzetes vizsgálati eljárás során a vízügyi szakhatóságnak nem kell vizsgálnia a tervezett tevékenység mederfenntartásra gyakorolt hatását.
[64] A Kúria kiemeli, az I. rendű alperesi hatóság a Rendelet 5. §-ából következően nem engedélyt ad ki, hanem arról dönt, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, ehhez kapcsolódóan szükséges-e a tervezett tevékenységhez egységes környezethasználati engedély beszerzése, illetve felmerült-e a tevékenység engedélyezését kizáró ok, avagy nem.
[65] A fent kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalása hiányos, ami kihat az I. rendű alperesi határozat jogszerűségére, mert az így – ebben a körben – megalapozatlan.
[66] A Tttv. XIII. Fejezete szabályozza a Balaton vízparti területeit, ezen belül a 47. pont (75–76. §) a kempingre és strandra irányadó szabályokat. A Tttv. 76. §-a értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.
[67] A HÉSZ 7. § (4) bekezdése a „különleges strand és sportterületek (Kst.)” területekre vonatkozik. A 7. § (4) bekezdés a) pontjának első mondata alapján a meglévő strandok területe nem csökkenthető és más célra nem vehető igénybe.
[68] Az I. rendű alperesi határozat rögzíti, hogy a tervezett kikötő a parti sávban helyezkedik el, a kikötőmedence a Balaton medrét érintő ingatlanon található. Ugyanakkor a parti létesítmény – ami a kikötőmesteri irodát, a szociális helyiséget és a grill-éttermet foglalja magába – a …/2 helyrajzi számú ingatlan területéből 300 négyzetméter területen létesül. Az iratokból megállapíthatóan a …/2 helyrajzi számú ingatlan „strand” megnevezésű, ezért arra vonatkozik a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontja.
[69] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a tervezett beruházás megvalósulása esetén a …/2 helyrajzi számú ingatlan területe nem csökken, azonban ebből nem következik, hogy nem történik meg a más célra történő igénybevétel. A más célra történő igénybevétel körében a …/2 helyrajzi számú ingatlan tényleges strandként történő funkcionálása és ennek esetleges korlátozása a vizsgálandó kérdés.
[70] Az alperesi érdekelt a tervezett kikötőt úgy kívánja megvalósítani, hogy egyfelől annak medencéje a Balaton medrét érintő …/15 helyrajzi számú ingatlanon lesz található, míg a parti létesítménye a …/2 helyrajzi ingatlanon kerül megvalósításra és a kikötő megközelítése is ezen az ingatlanon történne. Ebből következően a …/2 helyrajzi számú ingatlanon a strand funkció gyakorlása a kikötővel érintett területen lehetetlenné válna, a fürdőzők az érintett partszakaszt nem használhatnák. Ez egyben azt jelentené, hogy a strand területének egy része a tervezett létesítménnyel a strand funkciójához képest más célra kerülne igénybevételre. A más célú igénybevételt a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pont első mondatának második fordulata egyértelműen tiltja, erre figyelemmel a tervezett tevékenység megvalósítása a HÉSZ ezen jogszabályhelyébe ütközik.
[71] Az alperesi érdekelt és a Város Önkormányzata között megkötött – és az alperesi érdekelt által hivatkozott – Építési Koncessziós Szerződés a jogvita eldöntése szempontjából irreleváns.
[72] A Tttv. 83. §-a a Balaton tómedrének övezetére vonatkozó szabályokat rögzíti. A Kúria rámutat, ez a jogszabályhely a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazása során nem irányadó, ugyanis nem az a kérdés, hogy létesíthető-e a tómederben kikötő, hanem hogy az alperesi érdekelt tervezett tevékenysége a …/2 helyrajzi számú, strand funkciójú ingatlant miként érinti.
[73] A törvényszék a fentiek alapján jogszabálysértéstől mentesen állapította meg, hogy a tervezett beruházás a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontjába ütközik és a jogvita eldöntését nem befolyásolja, hogy egyéb jogi rendelkezések a kikötő létesítését lehetővé teszik, avagy nem.
[74] Jelen közigazgatási per tárgya az I. rendű alperes határozatának jogszerűségi felülvizsgálata, erre nincs kihatással, hogy a III. rendű alperes az alperesi érdekelt részére – az elsőfokú közigazgatási perben csatolt – vízjogi létesítési engedélyt kiadta.
[75] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.813/2022/11.)