A magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény.
A magánindítvány joghatályos volta jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, amelyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség [Be. 561. § (3) bek. c) pont].
[1] A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli rongálás vétségében [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. a) pont], testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.] és garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.]. Ezért őt – a rongálás vétségében és a testi sértés bűntettében mint visszaesőt, a garázdaság vétségében mint különös visszaesőt – halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá a polgári jogi igényről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett 2.) pontja a következő:
A terhelt a városban – pontosabban nem meghatározható helyen – összetörte a sértett mobiltelefonját. Ezt követően a terhelt pár órával később a munkásszállón elkérte a sértett másik mobiltelefonját, amelyet a terhelt és a sértett által lakott szobában összetört. A mobiltelefonok megrongálásával a terhelt összesen 184 000 forint összegű kárt okozott a sértettnek.
[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a vármegyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a Be. 649. § (2) bekezdés b) pontja szerinti okból.
[4] Kifejtette, hogy az ítélet 1. tényállási pontjában rögzítette a bíróság, hogy a terhelt és a sértett élettársak, akik együtt laktak a munkásszálló egyik szobájában.
[5] Ugyanakkor a 2. tényállási pont szerinti, a sértett sérelmére elkövetett rongálás vétsége tekintetében a bűnösség megállapítása során az eljárt bíróság szem elől tévesztette a Btk. 382. §-ában írt rendelkezést, hogy a rongálás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.
[6] A Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pont d) alpontja szerint az élettárs hozzátartozó.
[7] A jogerős ítélet nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a sértett a sérelmére elkövetett rongálás bűncselekménye miatt élettársával, a terhelttel szemben a magánindítványt előterjesztette volna.
[8] Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az 1 rendbeli rongálás vétsége vonatkozásában helyezze hatályon kívül, és ezen bűncselekmény tekintetében a büntetőeljárást szüntesse meg.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.
[10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.
[11] Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos.
[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[13] A Be. 649. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. E törvényhely (2) bekezdés b) pontjának első fordulata szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát magánindítvány hiányában hozta meg.
[14] A Btk. 382. §-a alapján rongálás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.
[15] Következésképpen rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) és (2) bek.] miatt csak joghatályos magánindítvány esetén van helye büntetőjogi felelősségre vonásnak.
[16] Az ítélkezési gyakorlat szerint a magánindítványra vonatkozó megállapításokat indokolt a tényállás [Be. 561. § (3) bek. c) pont] körében rögzíteni.
[17] Emellett a magánindítványra vonatkozó ténymegállapítás az ítéleti tényállásnak – legalábbis a szűkebb értelemben vett történeti tényállásnak – egyébként nem a szükségszerű eleme. Ezt támasztja alá az is, hogy a magánindítvány joghatályosságát nem érinti az, hogy annak rögzítése ítéletszerkesztési hibából fakadóan elmaradt; így az eljárás magánindítvány hiányában történő megszüntetésének nyilvánvalóan nincs helye – a joghatályos magánindítvány megléte mellett – pusztán azon okból, hogy annak ítéleti tényállásban történő rögzítése elmaradt. Másrészt a magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. Éppen ezért teszi a törvény kifejezetten lehetővé a magánindítvány hiányának felülvizsgálat keretében történő támadhatóságát.
[18] A magánindítvány joghatályos volta jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, melyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség, illetve a tényállás támadhatatlansága a felülvizsgálat során (BH 2021.65., Kúria Bfv.II.721/2020. szám).
[19] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a terhelttel szemben a nyomozás megindítására nem a sértett feljelentése miatt, hanem hivatalból került sor 2022. május 18-án, miután a terheltet a sértett testvére bejelentése alapján az intézkedő rendőrök elfogták.
[20] A nyomozó hatóság a sértettet a tanúkihallgatás során kizárólag a bántalmazással – könnyű testi sértés vétsége – összefüggésben oktatta ki a magánindítvány tételének lehetőségéről, melyre a sértett akként nyilatkozott, hogy nem kíván magánindítvánnyal élni.
[21] A rongálás vétsége vonatkozásában a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány szükségességéről a nyomozó hatóság a sértettet nem tájékoztatta sem a 2022. május 18-i, sem a 2023. január 12-i tanúkihallgatása során.
[22] A bíróság a jogerős ítéletének tényállásában arra vonatkozó tényt nem rögzített – az előzőek alapján nem is rögzíthetett –, hogy a sértett a sérelmére elkövetett rongálás bűncselekménye miatt élettársával, a terhelttel szemben magánindítványt terjesztett volna elő.
[23] A Btk. 31. § (1) bekezdése értelmében az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető. A Btk. 382. §-a pedig akként rendelkezik, hogy – más bűncselekmények mellett – a rongálás vétsége csak magánindítványra büntethető, ha az elkövető a sértett hozzátartozója.
[24] A bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az ítélet 2. tényállási pontjában rögzített cselekmény alkalmas lehet a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége megállapítására.
[25] Azonban tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta, hogy a terhelt – lévén a sértett élettársa – csak magánindítványra büntethető a rongálás vonatkozásában.
[26] A Be. 378. § (3) bekezdése szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor csak a nyomozás megindítása után derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntetendő; ez történik akkor is, ha a feljelentés megtételét és a nyomozás megindítását követően utóbb, az eljárás során derül ki, hogy a Btk. 382. §-ában megjelölt vagyon elleni bűncselekmény elkövetője a sértett hozzátartozója. Ilyenkor a Be. 378. § (4) bekezdése alapján a jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ebből fakadóan pedig a magánindítvány a hatóság felhívásától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. Mindebből azonban az is következik, hogy amikor a sértett a bűncselekmény elkövetésével egyidejűleg tudomást szerez az elkövető személyéről, és ekként arról is, hogy az elkövető a hozzátartozója, akkor a magánindítványt kizárólag a bűncselekmény elkövetésétől számított egy hónapon belül terjesztheti elő.
[27] Jelen ügyben a két mobiltelefon terhelt általi elvételére és megrongálására, ekként a bűncselekmény elkövetésére 2022. május 18. napján került sor. A sértett – mivel jelen volt – még aznap tudomást szerzett mind a bűncselekmény elkövetéséről, mind az elkövető személyéről, azonban magánindítványt nem terjesztett elő.
[28] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a Be. 378. § (4) bekezdésének hatálya alá esik, ha a büntetőügyben eljáró hatóságnak az üggyel kapcsolatos jogi értékelése változik, és arra a következtetésre jut, hogy a cselekmény magánindítványra büntetendő. E körbe tartozik az az eset is, amikor a magánindítványra büntetendő cselekmény mellett azzal valódi alaki halmazatban megvalósult közvádas bűncselekmény miatt indul eljárás, vagy a magánindítványra büntetendő cselekmény miatt (magánindítvány hiányában) indul meg az eljárás, és a büntetőeljárás megindítását és folyamatát észlelő sértett (vagy más, magánindítvány előterjesztésére jogosult) számára a hatósági felhívás hiányában nyilvánvalóan nem tűnik logikusnak és magától értetődőnek külön formalizált újabb nyilatkozat megtétele, mivel az elkövető felelősségre vonása számára is tudottan folyamatban van. A hatóság mulasztása, a kioktatás, a felhívás elmulasztása tehát nem eshet a magánindítvány előterjesztésére jogosult terhére, ezért ilyenkor a magánindítvány a Be. 378. § (4) bekezdés második mondata szerint előterjeszthető és pótolható (BH 2001.58., BH 2001.508.).
[29] Ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban már nincs lehetőség a hiányzó magánindítvány pótlására. A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt eljárás megindítását kiváltó akarati tényezők hiánya – jelen ügyben a magánindítvány hiánya – az eljárási szabályok betartása esetén a büntetőeljárás megszüntetését kell, hogy eredményezze. Ennek elmaradása és az akarati tényezők hiányának nem észlelése, majd az eljárás lefolytatása a legsúlyosabb eljárási szabálysértések közé tartozik, valójában semmisségi okot valósít meg és orvoslására a felülvizsgálati eljárás, majd az annak eredményeképpen meghozandó eljárást megszüntető határozat szolgálhat.
[30] Mindezek alapján a bíróság magánindítvány hiányában állapította meg a terhelt bűnösségét 1 rendbeli rongálás vétségében.
[31] Ekként a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 663. § (2) bekezdés első fordulata alapján, figyelemmel a 649. § (2) bekezdés b) pontjára, a támadott határozatot 1 rendbeli rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. a) pont] vonatkozásában hatályon kívül helyezte és e bűncselekmény tekintetében a büntetőeljárást megszüntette, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.III.227/2024/10.)