01

I. A munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, ha a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörének betöltésére alkalmatlan [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (1) bek.]. 
II. A munkavállaló egészségi állapotának változása esetén a munkáltató kötelezettsége az Mt. 51. § (3) bekezdésében előírtak körében vizsgálhatók. 

Pénzügyi intézménnyel szemben folyamatban levő felszámolási eljárásban a hitelezői követelés nyilvántartásba vételének nem feltétele a költségátalány megfizetése [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 46. § (7), (7a), (8) bek.; 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 52. § (3) bek.].

I. A civil szervezetek nyilvántartási ügyében hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok felülvizsgálata korlátozott. A Cnytv. 46/A. §-a alapján indított perben a bíróság által vizsgálható jogszabálysértések körét a törvény korlátozza. Ezek körébe tartozik a perindítási határidő jogvesztő jellege, valamint azzal szoros perjogi kapcsolatban a keresethez (kérelemhez) kötöttség szigorú szabálya.

I. Ha felmerül a perben a megállapítási kereseti kérelem feltételei fennállásának a vizsgálata, a bíróságnak először azt kell eldöntenie, hogy anyagi jogszabály biztosítja-e a megállapítási kereseti kérelem előterjeszthetőségének a lehetőségét vagy a fél döntése, hogy a kereseti kérelem fajtái közül alanyi joga érvényesítésére ezt a módot választja. 

A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek., 275. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. § (1)–(2) bek.].

I. A polgári és a közigazgatási jog eltérő szabályrendszere alapján a jognak való megfelelőség nem azonos, így jogellenességet is eltérő magatartások, mulasztások eredményezhetnek. Önmagában az tehát, hogy az építési engedély közigazgatási jogszabályoknak, építési szakmai előírásoknak megfelel, az építési tevékenység polgári jogi jogellenességét nem zárja ki. 

I. Az Eütv. 26. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani. Ennek a tételesjogi szabálynak a megsértése okozatossága és felróhatósága esetén a károsultat terhelő kárelhárítási és kárcsökkentési kötelezettség megszegéseként, a kármegosztásra okot adó közrehatásként (önhibaként) értékelhető. 

Amíg a károsult a biztosító általi károsodási folyamatban a felek közötti egyeztetések folyamatossága mellett alappal feltételezheti kárigényének peren kívüli rendezését, ez olyan menthető oknak minősül, amely elévülési szempontból az elévülés nyugvását eredményezi [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1)–(2) bek.].

A tények egyoldalú, megtévesztésre alkalmas vagy önkényes módon való csoportosítása, egymás mellé helyezése akkor valósítja meg azok hamis színben történő feltüntetését, ha ezzel megváltozik a tartalmuk. Önmagában nem valósítja meg a való tények hamis színben feltüntetését az, hogy a való tények között az olvasó esetlegesen a cikk tartalmán túlmutató összefüggést vélhet [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1. § (6) pont, 12. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 495. § (1) bek., 496. § (1) bek.; 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 46. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Nem eredményezi a költségvetési csalás elkövetőjének büntetlenségét, ha az egyébként adókötelezettséget keletkeztető gazdasági tevékenységét már eleve saját személyét a hatóságok elől rejtve tartva, teljes mértékben a jog keretein kívül, olyan módon végzi, hogy személyében az adójogi kötelezettségek közvetlen alanyává azért nem is válhat, mert az azt keletkeztető pozíciót – fiktíven – más, az adott céggel gazdasági tevékenységet nem végző személy tölti be.