2026

I. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alkalmazásában szabálytalanságnak minősül, ha a kedvezményezett az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit bármilyen módon megsérti, és ez azt eredményezi, hogy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. 

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban 2026. január 1. előtt meghozott másodfokú jogerős érdemi végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, még a felülvizsgálat kivételes engedélyezése útján sem, mivel azok az új eljárásjogi szabályok, amelyek lehetővé tennék a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a 2026. január 1-jén vagy az után meghozott másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 2010. évi CXXX.

I. A Ptk. 6:539. § (1)–(3) bekezdéseiben írt szabályok irányadóak akkor, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt. Az üzembentartók egymással szembeni kártérítési felelősségét meghatározó háromlépcsős szabályrendszer alkalmazásának szükséges és egyben elegendő feltétele a kárnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek folytatásával okozati összefüggésben való bekövetkezése. 

I. A végtörlesztést lehetővé tevő szabályozás hatása – a rögzített árfolyamon való végtörlesztés pénzügyi intézményt kötelező lehetősége – értékelhető a fogyasztói kölcsönszerződések refinanszírozására kötött hitelszerződések vonatkozásában beállott olyan változásként, amely az egyéb feltételek fennállása esetén megalapozhatja a refinanszírozási hitelszerződés bíróság általi módosítását. 

A közérdekű adatigénylés címzettjének meghatározásával az adatigénylő határozza meg előre, hogy a későbbiekben egy esetleges pernek ki lehet az alperese. Nem marasztalható olyan alperes, akivel szemben előzetes eljárás nem folyt [2011 évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) és (3) bek., 29. § (1) bek., (1) bek. b) pont, 31. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont].

I. A dolog használata általános magánjogi korlátjának megsértésére alapított birtokperben a felperes jogállítása részeként állítja a zavarás és annak szükségtelensége törvényi tényállási elemeinek a fennállását, a tényállítás részeként pedig azokat a konkrét történeti tényeket, amelyekre alapozva állítja a szükségtelen zavarás törvényi tényállási elemeinek a megvalósulását. 

A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás a VI. rendű alperes halála miatt 2025. szeptember 14-én a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig félbeszakadt, és a Kúria Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozata hatálytalan.

(Kúria Pfv.I.20.002/2025/8.)¹

¹ Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozatot a BH 2025. évi decemberi számában tettük közzé a BH 2025.269. számon 

A Be. 607. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság az ítéleti tényállásban a vád keretein túlmutató, a vád történeti tényállása alapján eredetileg meg nem állapítható bűncselekmény elkövetési magatartásának megfelelő tényeket állapít meg, és ennek alapján a vádlott bűnösségét további bűncselekményben is kimondja [Be. 6. § (2) bek., 607. § (1) bek. b) pont].

A határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson (nyilvános ülésen) a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítás felvétele nem történik. Ezért a kötelező védelem ellenére a határozat kihirdetésének időpontjában védővel nem rendelkező terhelt vonatkozásában nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 550. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

A Be. 504. § (2) bekezdés c) pontjának 2. fordulatában foglalt törvényi feltétel hiányában kerül sor a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására és a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjának 1. fordulatában írt eljárási szabálysértés megvalósul, ha az elsőfokú bíróság nem tisztázza, hogy a korábban meghozott tagállami ítélettel a vád tárgyává tett egyes részcselekmények elbírálása már megtörtént-e, és ezáltal a Be. 4. § (7) bekezdése szerinti büntetőeljárási akadály fennáll-e.