2026

A vádemelést követően elrendelt vagy fenntartott három kényszerintézkedésre vonatkozó szabályozás lényege változatlanul az, hogy e kényszerintézkedések indokoltságát a perjogi helyzetnek megfelelően hathavonta felül kell vizsgálni.
Az időszakos felülvizsgálat esedékessége szempontjából a hathónapos folyamatos, tényleges és a felülvizsgálat időpontjában is fennálló kényszerintézkedésnek van jelentősége. 

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérés [Be. 649. § (6) bek.] nem valósul meg, ha a precedens-határozat releváns ténybeli alapjai – akár csak részben – eltérőek. Az erőszakos magatartás kihívó közösségellenességének hiánya pedig eredményesen nem hivatkozható, ha az annak alapját képező tények az irányadó tényállásból hiányoznak [Btk. 339. § (1) bek.; Be. 649. § (6) bek.].

Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül szakvéleményt szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis szakvélemény szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e. 

Végszükség esetén az elhárító tevékenységre kizárólag közvetlen veszélyhelyzet kialakulása vezethet. Ezért nem állapítható meg e büntethetőséget kizáró ok, amennyiben a veszélyhelyzet kialakulása csupán a terhelt feltételezésén alapul és annak elhárítására jogszerű lehetőség is mutatkozik [Btk. 23. § (1) bek.].

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.074/2025/3. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a II. rendű felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.072/2025/6. számú végzése

Rendelkező rész
[1] A Kúria az I. rendű felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.071/2025/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.