2025

I. Ha a felülvizsgálatnak azon terhelt vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak és a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, a Kúria hivatalból vizsgálja a jogi személlyel szembeni intézkedés törvényességét [2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről (Jszbt.) 2. § (1)–(2) bek., 24. § (2) bek.]. 

I. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás, illetve a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése közötti összhang vizsgálandó. Ha a tényállásból nem tűnik ki a bűnösség (vagy a felmentés, eljárás megszüntetés) és/vagy a minősítés ténybeli alapja, úgy a jogi következtetést kell a tényálláshoz igazítani.

I. Abszolút eljárási szabálysértést a beismerő nyilatkozat elfogadására alapított bűnösséget megállapító ítélet vonatkozásában csak az képez, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az erre alapított írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól [Be. 504. § (2) bek. c) pont, 608. § (1) bek. h) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

I. Az alapügyben értékelt személyi bizonyítékkal tartalmában egyező más személyi bizonyítási eszközből (más terhelt vagy tanú vallomásából) származó azonos tartalmú tényközlésre perújítás nem alapozható [Be. 165. § a) és b) pont, 637. § (1) bek. a) pont]. 
II. Nem alapozza meg perújítás elrendelését az olyan új bizonyíték, amelynek elfogadása a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó tények tekintetében az alapítéletben rögzítettektől eltérő megállapítást nem eredményezhet [Be. 637. § (1) bek. a) pont]. 

Az emberrablás bűntette tekintetében bármely konkrét és kifejezett követelés alkalmas a bűncselekmény megállapítására, és annak a tényállásszerűség szempontjából nincs jelentősége, hogy az elkövető jogtalan, avagy jogos, illetőleg jogosnak vélt követelés teljesítésétől teszi függővé a sértett szabadon bocsátását [Btk. 190. § (1) bek.].

A jogos védelmi helyzet időben akkor kezdődött, amikor a felfegyverkezett támadók a helyiség ajtaját a bent lévőkre rátörték, ekkor ugyanis a tettleges bántalmazás (személy elleni támadás) közvetlen veszélye teremtődött meg; a személy elleni támadás pedig rövid időn belül be is következett. 
A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennállt, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy annak folytatásától [Btk. 22. § (1) bek., (2) bek. a) pont aa), ac), ad) alpont].

A Kúria  Jogegységi Panasz Tanácsa 4/2025. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.030/2024/13. szám)
a támogatási szerződésekhez kapcsolódó egyes biztosítékok jogi megítéléséről