Civil szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítási eszközök igénybevétele szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően megengedett.
I. A túlterjeszkedés tilalma azt jelenti, hogy a bíróság döntése nem csak a kereseti kérelmen, de az ellenkérelmen sem terjedhet túl. Ennek helyes értelmezése szerint a bíróság a döntését nem alapíthatja a fél által a perben nem érvényesített jogra akkor sem, ha a perben tett tényállítások – valóságuk esetén – egyébként e jogot megalapítanák.
I. A perköltségnek nem egymásnak megfeleltethető és nem azonos szempont szerinti jellemzői a szükségesség – és az abból következő átháríthatóság –, valamint az arányosság, amelynek vizsgálatával az ügyvédi munkadíj (egyedül) mérsékelhető. A költségek szükségképpeni felmerülésének vizsgálatával azok átháríthatósága, vagyis perköltségkénti minősítése dől el [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 80. §].
I. A hitelezőnek a Cstv. 40. § (1) bekezdésén alapuló megtámadási joga gyakorlásához hitelezői minőségének a per folyamán végig fenn kell állnia. Ha a hitelezőnek az adóssal szembeni követelése a per folyamán csökken, de teljes egészében nem szűnik meg, a per tartama alatt engedményezés útján megszerzett követelés révén is fennmarad a megtámadáshoz fűződő joga abban az esetben, ha a saját eredeti követelése az engedményezést, annak bírósághoz való bejelentését követően teljes egészében meg is szűnik.
A tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeménynek a címzett részére a címhelyen történő szabályszerű kézbesítéséhez három feltételnek, a címzett személyazonossága és átvételi jogosultsága igazolásának, valamint részéről az erre szolgáló okiraton az átvétel megfelelő elismerésének kell teljesülnie.
Idegen pénznemben felszámított perköltség megfizetésére az ellenérdekű fél nem kötelezhető. [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1)–(2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. § (1)–(2) bek., 498. § (1)–(2) bek.].
I. A károsult nem kötelezhető arra, hogy a szükséges költségeket maga előlegezze meg. A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e.
I. Tulajdonjog átruházása esetén az erre irányuló szerződésen (más jogcímen) felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás akkor eredményezi a tulajdon átszállását, ha az a tulajdon átruházásának szándékával történt. Így a tulajdonjog átruházásának, megszerzésének megfontolása érdekében kipróbálás céljából történő átadás önmagában még nem tekinthető a későbbi szerződés létrejöttéhez megkövetelt végleges átadásnak.
Nem kizárt, hogy a házastársi vagyoni igények egységes rendezése körében az arra jogosult házastárs a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése jogcímén érvényesíthesse (volt) házastársával szemben fennálló olyan kötelmi jogi igényét, mely megtérítési igényre a felek közötti jogviszonyra vonatkozó speciális szabályok nem terjednek ki. Ennek érdekében a jogalap nélküli gazdagodás jogcímére alapított igény látszólagos tárgyi keresethalmazatban állhat a házastársi közös vagyon megosztására irányuló speciális házassági vagyonjogi szabályra alapított igénnyel [2016. évi CXXX.
A közügyek vitájában a vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 496. § (1)–(4) bek.]