I. Az alapügyben értékelt személyi bizonyítékkal tartalmában egyező más személyi bizonyítási eszközből (más terhelt vagy tanú vallomásából) származó azonos tartalmú tényközlésre perújítás nem alapozható [Be. 165. § a) és b) pont, 637. § (1) bek. a) pont].
II. Nem alapozza meg perújítás elrendelését az olyan új bizonyíték, amelynek elfogadása a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó tények tekintetében az alapítéletben rögzítettektől eltérő megállapítást nem eredményezhet [Be. 637. § (1) bek. a) pont].
III. A perújítási indítvány alapjaként hivatkozott új bizonyítékot az indítványozónak kell rendelkezésre bocsátania vagy legalább – kellő pontossággal – megjelölnie. A teljesítése esetén ismeretlen eredménnyel járó puszta bizonyítási indítvány nem új bizonyíték, ezért sem perújítás, sem perújítási nyomozás elrendelésére nem adhat alapot [Be. 639. § (4) bek.].
[1] A törvényszék ítéletével, illetve az ítélőtábla mint másodfokú bíróság ügydöntő határozatában a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont 3. ford., (5) bek. a) pont], 2 rb. folytatólagosan – egy esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és pénzmosás bűntettében [Btk. 399. § (3) bek. b) pont, (4) bek. b) pont]. Ezért halmazati büntetésül, mint bűnszervezetben elkövetőt 7 év, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 7 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, továbbá 500 napi tétel, összesen 15 000 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a III. r. terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időt.
[2] A jogerős ítélettel szemben a III. r. terhelt védője terjesztett elő perújítási indítványt, amelyet a ítélőtábla a végzésével, mint alaptalant elutasított.
[3] Az ítélőtábla a végzése indokolásában megállapította, hogy a perújítási indítvány új bizonyítékra nem hivatkozott; az 1. számú tanú közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata megegyezik a terheltnek az alapügyben előadott védekezésével, melyben már hivatkozott arra, hogy nem volt tudomása arról, hogy bűncselekmény elkövetésében vett volna részt és vallomásának lényege szerint arra is célzott, hogy az I. és II. r. terhelt megtévesztették. E vallomását az alapeljárásban az I. és II. r. terhelt, továbbá egy tanú vallomásai is alátámasztották. A perújítási indítványhoz csatolt készfizető kezességvállalási megállapodás nem tekinthető az ügy elbírálása tekintetében relevánsnak, figyelemmel arra, hogy az az ügyben nem érintett cégekkel kapcsolatos kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmaz; és annak tartalmából nem állapítható meg, hogy a követelés miből fakadt és milyen időszakban keletkezett. Ezen túlmenően az I. r. terhelt már az alapeljárásban is vitatta azt, hogy a termékek behozatalát az 1. számú kft. ügyvezetői finanszírozták volna, így e tekintetben sem tekinthető új bizonyíték forrásának. Az ítélőtábla határozata szerint a perújítási indítvány további érvei a bírói mérlegelést támadták, ami a perújítási eljárásban kizárt.
[4] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen a terhelt védője jelentett be fellebbezést.
[5] Indokai szerint a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat tartalma azért tekintendő új bizonyítéknak, mert az nemcsak azt támasztja alá, hogy III. r. terhelt tévedésben volt abban, hogy a megvásárolt áru bűncselekmény elkövetéséből származik, hanem azt is, hogy az I. r. terhelt ezzel összefüggésben megtévesztette őt, és a III. r. terhelt a cselekmény vonatkozásában nem tudott az adóelkerülési célzatról, így abban nem is vehetett részt.
[6] A védő szerint a perújítási indítványban megjelölt – a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés során beszerzett – hanganyagok és okiratok estében az alapeljárásában eljárt bíróságok nem értékelték e bizonyítékok teljes tartalmát, mert az ítéletek ezzel kapcsolatos indoklást nem tartalmaznak. Önmagában a bizonyítási eszközök tartalmának a tárgyalás anyagává tétele ugyanis nem jelenti egyben azt is, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a bizonyítási eszközök „valamennyi releváns tartalmát” megvizsgálták és értékelték volna. Ezért – bár a perújítási indítványban megjelölt ezen bizonyítékok az alapügyben eljárt bíróságok rendelkezésére álltak – új bizonyítékoknak tekintendők (BH 2011.305.), amelyeknek a tartalma is arra utal, hogy III. r. terhelt nem tudott a pénzügyi bűncselekmény és annak bűnszervezetben történő elkövetéséről, ebből következően cselekvőségével a bűnszervezethez nem csatlakozott. A hanganyag jelentős részét képező ártárgyalások, és azon belül is az alku kérdése bűnszervezeti elkövetés esetén fel sem merülhetne, mert logikusan ebben az esetben nem ezen a döntési szinten és e személyek között és ilyen módon történnének a tárgyalások.
[7] A védő továbbra is fenntartotta, hogy a bűnösség és bűnszervezeti elkövetés vonatkozásában III. r. terhelt vonatkozásában téves jogerős ítélet meghozatalára került sor, és a perújítási indítványban megjelölt bizonyítékok a terhelt felmentését vagy enyhébb büntetés kiszabását eredményező tényállás megállapíthatóságát valószínűsítik.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezést alaptalannak tartotta, az ítélőtábla indokolásával egyetértve indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla végzését hagyja helyben.
[9] A III. r. terhelt védőjének fellebbezése nem alapos.
[10] A Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést kell kiszabni.
[11] A perújítás, mint rendkívüli jogorvoslat tehát a jogerős ítélettel szembeni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja, mégpedig – ahogyan azt az ítélőtábla is helyesen rögzítette – három feltétel együttes fennállása esetén.
[12] Mint ahogy azt az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott végzésében vizsgálta, a bizonyíték akkor tekinthető újnak, ha az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és az újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy a jogerős ügydöntő határozatot lényegesen meg kell változtatni, és a terheltet fel kell menteni, illetve lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni [Be. 643. § (7) bek.]. Ha az e sorrendben megvizsgált feltételek közül az egyik nem állapítható meg, akkor a további feltételek meglétének vizsgálatára már nincs törvényes indok. Ezért a perújításra alkalmas új bizonyíték hiányában a perújítási cél valószínűsítésének vizsgálatára már nincs törvényes lehetőség (BH 2024.290.I.).
[13] Mindezek alapján az ítélőtábla helytállóan rögzítette a végzése indokolásában, hogy a perújítás lényege, hogy perdöntő tény – jelen esetben a III. r. terhelt tévedést megalapozó tudattartalma, mint tudati tény – hiányzik az alapügyből. A hiány azonban nem eredhet az alapügyben mérlegelt (meglévő) bizonyítékok újraértékeléséből. Ennek megfelelően perújítás alapját nem képezheti az alapügyben már értékelt, a bíróságok által mérlegelt bizonyítékok újraértékelése, vagyis az azonos tartalmú bizonyítékok ismételt összevetésére történő hivatkozás a perújítás megengedhetőségének indokát nem képezheti (EBH 2012.B.33.).
[14] A Kúria az ítélőtábla részletes érveivel is egyetértett, az alábbi pontosításokkal.
[15] A Kúria rámutat, hogy a perújítási indítványt nem lehet elutasítani pusztán azon az alapon, hogy amely tényre az új bizonyíték vonatkozik, az a terhelt korábbi, az alapügyben már megvizsgált és elvetett védekezésével egyező, abban megjelent, illetve azt támasztaná alá. Vagyis újként felhozott (és újnak is minősülő) bizonyítékot nem lehet kizárni pusztán azon az alapon, hogy a terhelt védekezését képező korábbi vallomását erősítenék (igazolnák), ezért azok csak új bizonyítási eszközök, de egyben nem új bizonyítékok.
[16] Meg kell különböztetni egy adott bizonyítékból származó (bizonyíték által állított) tényt a bizonyítandó – történeti – ténytől. Az előbbi esetében merülhet fel az azonosság kérdése, amelynek megállapítása a perújítást kizárja. Azonban a terhelt által már állított történeti tény (történés, de akár tudati tény is) a perújításban vizsgálható, ha erre vonatkozóan megfelelő, releváns új bizonyítékra hivatkozik az indítványozó.
[17] Az ellenkező álláspont azt eredményezné, hogy amennyiben a terhelt az alapeljárás során érdemi vallomást tesz, annak alátámasztására a jogerő után már nem lehet bizonyítékot felhozni, ami a perújítás rendeltetésével nyilvánvalóan ellenétes lenne. Az ítélőtábla és a védő által is felhívott, BH 2011.305. szám alatt közzétett eseti döntés sem tartalmaz ettől eltérő jogértelmezést. E határozat elvi tartalma csak azonos fajtájú bizonyítékra (ráadásul az adott ügyben ugyanazon elmeorvostól származó újabb okirati bizonyítékra) mondta ki, hogy nem tekinthető új bizonyítéknak, mindössze csak más forrásból származónak. Az adott ügyben az újabb orvosi irat tartalma egyezőnek mutatkozott a már az alapügyben értékeltekkel, vagyis azonos fajtájú és azonos tartalmú bizonyítási eszközökből származtak. Így a Kúria jogkérdésben elfoglalt álláspontja nem zárja ki azt, hogy ugyanarra a bizonyítandó tényre (a jogesetben: a terhelt elmeállapota) másfajta bizonyítási eszközből új bizonyíték perújítás alapjául szolgáljon.
[18] A személyi bizonyítékokat illetően rögzíthető, hogy a bizonyíték a vallomás tartalma. Ebből a szempontból a tanúvallomás és a más terhelt vallomásának tartalma azonos fajtájú bizonyítási eszköz, mert gondolati tartalom szöveges közlését jelenti, és annak a tartalma, mint bizonyíték, megismerhető.
[19] Nem új bizonyíték a más személytől, így azonos fajtájú bizonyítási eszközből (másik tanú, másik terhelt vallomása) származó, de tartalmában – legalább a lényeges, tehát bizonyítást igénylő kérdés(ek)ben – megegyező vallomás. Ez perújításra nem alkalmas, mert ezt a bizonyítékot – más bizonyítási eszközből, mint forrásból – a bíróság már megvizsgálta, és értékelte.
[20] Vizsgálandó tehát, hogy a felajánlott bizonyítási eszközből kinyerhető bizonyíték tartalmilag is új-e. Tartalmi nóvum hiányában ugyanis a perújítás elrendelése pusztán a bizonyítékok újramérlegeléséhez vezetne, amely a törvény szövegével és céljával egyaránt ellentétes.
[21] Nem lehet újnak tekinteni azt a bizonyítékot, amely a terhelt védekezésén kívül más, de tartalmilag azonos személyi bizonyítékból már az alapügyben megismerhető és értékelhető volt a bíróság számára.
[22] Az elítélt elleni büntetőeljárásban bizonyítandó tény volt a fiktív számlák befogadásáról való tudomása (tudattartalma), amely egyben a szándékosság, ekként a terhére rótt bűncselekmény [Btk. 4. § (1) bek.] megállapíthatóságának az alapja is. Vagyis ez olyan tény, amely – szükségszerűen – a bizonyítás tárgyát képezi. E vonatkozásban új bizonyíték perújítás keretében felhozható, függetlenül attól, hogy a terhelt mivel védekezett, védekezést egyáltalán terjesztett-e elő.
[23] Az 1. számú tanú nyilatkozatának tartalma nem kétségesen formai szempontból új bizonyítékot hordozhat, tekintettel arra, hogy az alapügyben a vallomástételt jogszerűen megtagadta, ezért tanúként nem hallgatták ki. Az alapügyben mentességi jogával élt tanú nyilatkozata – amennyiben a perújítási nyomozás során történt kihallgatásakor a tanúvallomás tételét már nem tagadja meg – perújítás elrendelésére alkalmas bizonyítékot eredményezhet [Be. 637. § (2) bek.]. Ez azonban önmagában – ahogy arra az ítélőtábla is helyesen utalt – a perújítás (perújítási nyomozás) elrendelését még nem alapozza meg.
[24] Vizsgálandó ugyanis az is, hogy az adott bizonyíték által hordozott tényszerű tartalom az alapügyben felmerült-e, rendelkezésre állt-e más forrásból, ha pedig igen, az milyen forrásból származott. Az alapeljárásban értékelt bizonyítékra vonatkozó új bizonyítási eszközre való hivatkozás ugyanis nem perújítási ok (BH 2012.188.).
[25] A már értékelt személyi bizonyítékkal tartalmában egyező a más személytől (más terhelttől vagy tanútól) származó azonos tényközlés, amelyre perújítás nem alapozható. Ahogy az ítélőtábla részletesen kimutatta, a jelen esetben 1. számú tanú nyilatkozata kapcsán erről van szó.
[26] A perújítás alapját képező nyilatkozatnak az indítványozó által kiemelt részei szerint az I. r. terhelt az 1. számú tanú és mások előtt többször utalt arra, hogy a III. r. terheltnek nincs tudomása a 2. számú kft. kapcsán a csalárd adóelkerülési tevékenységről.
[27] Ugyanakkor I. r. és II. r. terhelt alapügyben tett vallomásai szerint is a III. r. terhelt nem vett részt semmilyen bűnös cselekményben. Ez pedig – a jogerős ítélet alapján az I. r. és a II. r. terhelt bűnösségét alapul véve – azt jelenti, hogy a III. r. terheltet megtévesztették a jogügyletek valódi természetét illetően. Ebből következően – ahogy arra az ítélőtábla helyesen mutatott rá – a perújítási indítványban szereplő feltételezett bizonyíték, az 1. számú tanú vallomásának gondolati tartalma megegyezik az alapügyben már lefolytatott személyi bizonyítás tartalmával, csupán annak forrása (a bizonyítási eszköz) eltérő.
[28] A Kúria az ítélőtábla indokolását azzal egészíti ki, hogy 1. számú tanú nyilatkozata a származékos bizonyíték perújítási eljárásban felhasználhatóságának problémáját is érinti. 1. számú tanú nyilatkozata ugyanis az I. r. terhelttől hallott információkon alapul, amelyek ráadásul nem közvetlenül tényre utalóak, hanem csak áttételesen, közvetett módon engednek következtetni arra, hogy III. r. terhelt nem tudott a 2. számú kft. adócsalási célra történő felhasználásról, vagyis a kiállított számlák fiktív voltáról.
[29] Az I. r. terhelt ugyanakkor az alapügyben vallomást tett, vagyis annak ténybeli tartalmát a bíróság a bizonyítás során felhasználta, ezzel pedig azt a bizonyítékot vizsgálta meg közvetlenül, amelyre a perújítás keretében felajánlott bizonyítás is irányulna. Ebből eredően tehát az 1. számú tanú esetleges tanúvallomásának tartalma, mint származékos és közvetett bizonyíték emiatt sem lenne új bizonyítéknak tekinthető.
[30] A perújítás megengedhetősége körében a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az indítványozó által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontjának (jelen perújítási ügyben: felmentés, lényegesen enyhébb büntetés) megfelelő határozatot hozzon [Be. 643. § (7) bek.].
[31] Ezért nem alapoz meg perújítást az olyan új bizonyíték, amelynek elfogadása a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó tények tekintetében eltérő megállapítást nem eredményezhetne (BH 2022.39.). A bírói gyakorlat következetes abban is, hogy nincs helye perújításnak, ha az adott bizonyítási eszköznek ugyan perújítást célzó, azonban nem önálló, csupán az indítvány által feltételezett, illetve az indítvány általi értékelésen nyugvó tartalma van (BH 2021.71. Indokolás, Kúria Bpkf.II.1233/2022/3., Bpkf.I.1503/2022/6.).
[32] Ebből következően a perújítás alapját kizárólag olyan új bizonyíték képezheti, ami az alapügy elbírálása szempontjából büntetőjogi relevanciával bír, vagyis olyan új tény megállapítására vezethet, amely a perújítási cél – jelen esetben felmentés, illetve eltérő minősítés mellett lényegesen enyhébb büntetés – elérésére vezethet. A perújítás ugyanis a perdöntő bizonyíték hiánya esetére biztosítja a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét.
[33] A jelen ügyben azonban a védő olyan új bizonyítékot, amely e feltételnek megfelelve a perújítás alapjául szolgálhatna, nem jelölt meg.
[34] A perújítási indítványhoz mellékelt, I. r. terhelt, az 1. számú Ltd. és egy külföldi cég között létrejött kezességvállaló nyilatkozat vonatkozásában az indítványozó nem jelölte meg, hogy annak mely részét tekinti az ügyben releváns bizonyítéknak, illetve III. r. terhelt vonatkozásában mely eltérő tények megállapítására vezethet. Erre – ahogy az ítélőtábla is kifejtette – oksági összefüggés hiányában nem is vonható le következtetés.
[35] A perújítási indítvány az alapügy nyomozása során, illetve előtte folytatott titkos adat- és információgyűjtés eredményének részbeni – valójában ismételt – értékelését is célozta. Erre azonban perújítás szintén nem alapozható.
[36] Téves ugyanis az indítvány azon hivatkozása, hogy e bizonyítékokat a bíróság nem használta fel, ekként azok (legalább részben) újnak minősíthetők.
[37] Ahogy azt a Legfőbb Ügyészség átirata is kimutatta, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása részletesen tartalmazza e bizonyítékok értékelését, mind általánosságban (valamennyi hangfelvételből levonható általánosítható megállapítások) mind egyes, kiemelten értékelt tartalmak (megjelölt konkrét közlésekből levonható következtetések) vonatkozásában.
[38] Ezen túl III. r. terhelt védője már az alapügyben előterjesztett fellebbezése indokolásában a lehallgatási anyaggal kapcsolatban konkrét közleményszámokat megjelölve arra hivatkozott, hogy ezekből az elsőfokú ítéleti tényállással ellentétben az állapítható meg, hogy a 2. számú kft. az 1. számú Kft.-n kívül más cégnek is értékesített édesipari terméket. E védekezéssel és a titkos módon megszerzett bizonyítékok értékelésével a másodfokú bíróság is részletesen foglalkozott.
[39] A bizonyítékok felhasználására figyelemmel a perújítási indítvány célja valójában az alapügyben rendelkezésre állt egyes bizonyítékok ismételt összevetésére irányult, és ezzel az alapügyben eljárt bíróság mérlegelését támadta, a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő tények érdekében. Erre azonban a törvény a perújítás keretében nem biztosít lehetőséget.
[40] A védő további, 1. számú tanú kihallgatásán túli bizonyítás elrendelésére is indítványt tett. Perújítási nyomozás elrendelését indítványozta a 2. számú kft. részéről az elkövetési időszakban 1. számú kft. és a 3. számú kft. gazdasági társaságokon kívül, más magyarországi vállalkozásoknak történt közösségi termékbeszerzéssel összefüggő belföldi termékértékesítéssel kapcsolatos „adatgyűjtést” és a „vonatkozó személyi bizonyítás” elvégzését; valamint a bűnszervezeti működés finanszírozásával kapcsolatos adatgyűjtést, a titkos információgyűjtés anyagában „finanszírozó személyek” személyazonosságának a megállapítását és a szükséges személyi bizonyítás elvégzését.
[41] Ezzel kapcsolatosan a Kúria a következőkre mutat rá.
[42] A perújítás megengedhetősége körében perújítási nyomozás rendelhető el, amennyiben a döntéshez valamely bizonyítási eszköz felkutatása szükséges [Be. 643. § (8) bek.].
[43] Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, hogy ha a bizonyíték alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközt nem, vagy nem a törvény szerinti formában (például tanúvallomás helyett csak okiratba foglalt nyilatkozatot) csatolja az indítványozó. A bizonyíték ilyen esetben is mindig csak valamilyen, a perújítás megengedhetőségének tárgyában való döntés meghozatalakor már létező, az indítványozó által valószínűsített tartalommal bíró, a Be. 165. §-ában felsorolt bizonyítási eszközben jelenhet meg. Ilyen például a már megtett előadás tanúvallomásba foglalása, a már elkészült szakvélemény vagy a már kiállított okirat; a perújítási nyomozás pedig ezek beszerzésére irányulhat.
[44] Azonban a perújítási indítvány alapjaként hivatkozott új bizonyítékot az indítványozónak kell rendelkezésre bocsátania vagy legalább – kellő pontossággal – megjelölnie. A teljesítése esetén ismeretlen eredménnyel járó puszta bizonyítási indítvány nem új bizonyíték, ezért sem perújítás, sem perújítási nyomozás elrendelésére nem adhat alapot.
[45] 1. számú tanú esetleges tanúvallomásának beszerzése érdekében – a fentiekben kifejtettek alapján – a perújítási nyomozás elrendelése kizárt. Nem lehetséges annak elrendelése az egyéb, önmagában is túl általános, ezért perújítási nyomozás elrendelésére alkalmatlan indítványok tekintetében sem. Részint azért, mert nem vonatkoznak bizonyítandó tényre. Annak kimutatása ugyanis, hogy a 2. számú kft. a jogerős ítéletben megállapított ügyleteken kívül más, valós gazdasági tevékenységet is végzett, eleve, valósága esetén sem alkalmas az ítéletben megállapítottól eltérő tények megállapítására. Ebből következően III. r. terhelt büntetőjogi felelősségét sem érintheti.
[46] Másrészt, a bűnszervezet vonatkozásában az indítvány konkrét bizonyítékot nem jelöl meg, az pusztán – az eredménye tekintetében bizonytalan – bizonyítási indítvány, amely alapján még perújítási nyomozás elrendelésének sincs helye.
[47] Mindezek tükrében a védő által előterjesztett perújítási indítvány alapján a perújítás elrendelésére nincs törvényes lehetőség. Ezért az ítélőtábla törvényesen járt el, amikor a védő perújítási indítványát – a Be. 644. § (6) bekezdése alapján – elutasította.
[48] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Be. 645. § (2) bekezdése szerinti joghatályos fellebbezést a Be. 645. § (4) bekezdése szerint tanácsülésen elbírálva, a Be. 645. § (5) bekezdésére figyelemmel, az ítélőtábla végzését a Be. 605. § (1) bekezdésére alapozva helybenhagyta.
(Kúria Bpkf.I.1.469/2024/3.)