Köf.5.006/2025/3. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.006/2025/3.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Demjén Péter bíró,
Dr. Hajnal Péter bíró,
Dr. Kalas Tibor bíró

Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal
(cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Fót Város Önkormányzata
(cím2)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő- testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és az ezzel összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 14/2024. (X. 8.) számú önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

Fót Város Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) tekintetében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban Övjt.) 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs, azaz összesen 11 mandátum került kiosztásra, azzal, hogy a választásokon győztes polgármester egyéni választókerületben is mandátumot nyert.
Az Önkormányzat 2024. október 8. napján tartott ülésén alkotta meg a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és az ezzel összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 14/2024. (X. 8.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ). Az SZMSZ elfogadásakor a képviselő-testület 11 tagjából 10 volt jelen, a rendelet megalkotása 6 igen szavazattal történt.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: az Indítványozó) az SZMSZ-el szemben 2025. január 16. napján kelt PE/030/00153-1/2025. ügyiratszámon törvényességi felhívást bocsátott ki amelyben kifejtette, hogy az SZMSZ elfogadása során az Önkormányzat nem vette figyelembe a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 43. § (3) bekezdés, 47. § (1) és (2) bekezdés, valamint az 50. § rendelkezéseit. Kifejtette, hogy a minősített többségű szavazatszám megállapítása során a határozatképességet és a minősített többséget igénylő döntésekhez szükséges szavazatszámot a képviselő-testület valamennyi képviselői helye és a polgármester együttes létszáma (11+1 fő) alapján kell meghatározni. Vagyis az Önkormányzat Képviselő-testülete esetében a minősített többség „számítási alapját” 12 fő képezi, ebből következően a minősített többséghez 7 fő igen szavazatára van szükség. Az Indítványozó ezért felhívta az Önkormányzatot, hogy a törvénysértést az SZMSZ hatályon kívül helyezésével szüntesse meg.
A polgármester 2025. február 14. napján kelt F/6200-2/2025. ügyiratszámú levelében tájékoztatta az Indítványozót, hogy a képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

Az Indítványozó a fentieket követően a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 143. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az SZMSZ Kp. 146. § (1) bekezdése alapján történő megsemmisítését. Kifejtette, hogy az SZMSZ elfogadásához az Mötv. 43. § (3) bekezdése és az 50. § szerint minősített többségre lett volna szükség, azonban az SZMSZ megalkotása csupán 6 igen szavazattal történt.
Az indítványában arra hivatkozott, hogy az Övjt. a 10.000-nél több lakosú településeken lehetővé teszi, hogy ha ugyanazon személy polgármesteri és egyéni választókerületi mandátumot is nyer, akkor mindkét státuszát megtarthassa.
Az Mötv. 66. §-ára hivatkozva kifejtette, hogy a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Álláspontja szerint a polgármester személyének figyelembe vétele sajátosan alakul a képviselő-testület határozatképessége megállapításakor és a döntéshozatalnál. Mivel az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint a határozatképesség megállapításakor még a betöltetlen képviselői helyet is betöltöttnek kell tekinteni, ezért a polgármester Mötv. 66. §-a szerinti képviselői minőségéből, valamint az egyéni választókerületi képviselőségéből eredő mandátumát egy-egy képviselői mandátumként kell számításba venni, azaz az Övjt.-ben megállapított képviselői létszámhoz – ettől eltérő, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – hozzá kell számítani. Ebből következően a testület létszámába a betölthető képviselői helyek száma mellett a polgármestert is bele kell számítani. Ez az Önkormányzat esetében azt jelenti, hogy a minősített többség számítási alapja a képviselő-testület valamennyi képviselői helye (11 fő) és a polgármester együttes létszáma, azaz összesen 12 fő, tehát a minősített többséghez 7 fő „igen” szavazatára lett volna szükség.
Hangsúlyozta, hogy a szavazás során érvényesül az Mötv.-nek azon rendező elve, hogy a képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, amelyre tekintettel minden képviselőnek egy szavazata van. Így a gyakorlatban a polgármesternek is egy, a polgármesteri tisztségéhez kötődő (az Mötv. 66. § szerinti quasi képviselői) szavazata van, míg az egyéni választókerületi képviselői mandátumához kötődő szavazati joga gyakorlatilag elvész, azt nem gyakorolhatja.
Előadta, hogy önkormányzati rendelet érvényesen akkor jön létre, ha azt az előírt eljárási rend szerint alkották meg. Az előírt eljárási rend részét képezi a megfelelő szavazataránnyal történő elfogadás. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme miatti közjogi érvénytelenséggel összefüggésben a 29/1997. (IV.29.) AB határozatra, valmint a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.026/2019/9. számú határozatában foglaltakra hivatkozott.
Utalt arra, hogy az indítványában kifejtett szakmai álláspontja a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárának azonos tárgyban kelt állásfoglalásában foglaltakon alapul.
Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
Az Önkormányzat nem terjesztett elő védiratot.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

Az indítvány nem megalapozott.
Az Önkormányzat esetében – a lakosságszámára figyelemmel - az Övjt. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs mandátum, azaz összesen 11 képviselői mandátum osztható ki.
Az Övjt. 8. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a vegyes választási rendszerben a polgármesterjelölt egyidejűleg egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy vármegyei listás jelöltséget is elfogadhat. Az Öjvt. ezzel összefüggésben szabályozza azt a helyzetet, ha az egyéni, vagy a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek megválasztották. Ilyenkor az Övjt. 13. § (3) bekezdése, illetve a 16. § (2) bekezdése szerint a megválasztott polgármestert az adott listáról törölni kell, és helyébe a következő (egyéni lista esetében a következő legtöbb szavazatot elért) jelölt lép. Ilyen esetben tehát a megválasztott polgármester helyett a kiosztható képviselői mandátumot más személy fogja betölteni.
Az egyéni választókerületre ilyen kisegítő szabályt az Övjt. nem tartalmaz, a 14. § szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Az Övjt. 12. § (1) bekezdése szerint a polgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják, a (2) bekezdés alapján polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Megállapítható tehát, hogy aki egyéni választókerületben és polgármester-választáson is a legtöbb szavazatot kapja, az egyben polgármester és képviselő is lesz.
Az Indítványozó álláspontja szerint az Mötv. 66. § és a 47. § (2) bekezdés összevetéséből mégis az következik, hogy a határozatképesség számításánál az egyéni képviselőnek is megválasztott polgármestert két mandátummal kellene figyelembe venni.
Az Mötv. 66. §-a kimondja, hogy a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
Az Mötv. 47. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A (2) bekezdés értelmében pedig a javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy sem az Mötv. – sem más jogszabály – nem különbözteti meg a „ténylegesen” betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a „határozatképesség”, vagy „döntéshozatal szempontjából” betöltetlen önkormányzati képviselői helytől. A kifejtettek szerint egyéni választókerületben az Övjt. 14. §-a szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, a mandátuma ezzel – az önkormányzati képviselői megbízatásának megszűnéséig – betöltött lesz.
Az Mötv. 28. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. A 29. § (1) bekezdése ennek megfelelően taxatív módon meghatározza azon eseteket, amikor az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik. Ezek között nem szerepel az az eset, amikor az egyéni választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot elnyerő jelölt polgármesterré választása a képviselői mandátuma megszűnését eredményezné.
Nem lehet az Mötv. 66. §-ából sem arra a következtetésre jutni, hogy a polgármester a képviselő-testület határozatképessége, szavazataránya szempontjából – külön – önkormányzati képviselőnek lenne tekinthető. Az Mötv. 66. § azt rendezi, hogy a polgármestert akkor is a képviselő-testület tagjának kell tekinteni, ha külön képviselői mandátummal nem rendelkezik.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy annak elfogadása, hogy a polgármester egyéni választókerületben szerzett képviselői helyét betöltetlennek kellene tekinteni, azzal járna, hogy a polgármesternek is megválasztott személy egyéni választókerületben szerzett megbízatása a polgármesterré választásával megszűnne, és az Övjt. 20. § (5) bekezdése alapján arra időközi választást kellene kitűzni. Ezzel szemben a választás eredményéhez kapcsolódóan az Övjt. csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy időközi választást akkor kell kitűzni, ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el [Övjt. 20. § (2) bekezdés].
Az Mötv. 47. § (1) bekezdés helyes értelmezésének tehát az tekinthető, hogy a képviselő-testület határozatképességének számításakor, ugyanígy a (2) bekezdés esetében a minősített többség számításakor minden képviselői mandátum, így a polgármesternek is megválasztott egyéni képviselő mandátuma is egy mandátumnak tekintendő, az önkormányzati képviselők számának meghatározásakor azt a személyt, aki a képviselő-testületnek több jogcímen is tagja, nem jogcímenként, hanem egy képviselőként kell számításba venni. Ebből következően az Önkormányzat képviselő-testülete 11 képviselőből áll, a határozatképesség és a minősített többség számításakor annak „több mint a fele” 6 fő, így az SZMSZ megalkotása nem ütközött az Mötv. 43. § (3) bekezdés, 47. § (2) bekezdés és az 50. § rendelkezéseibe.
Az indítványozó utalt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárának azonos tárgyban meghozott állásfoglalására. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezzel összefüggésben rögzíti, hogy az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése értelmében a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az államtitkári állásfoglalás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján nem minősül sem jogszabálynak, sem közjogi szervezetszabályozó eszköznek. Az Alkotmánybíróság már a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában rögzítette, hogy az informális jogértelmezésekhez – így a minisztériumi állásfoglalásokhoz - joghatás nem fűződik, annak semmiféle jogi kötelező ereje nincs. Ezért a Kúria a fenti állásfoglalást nem vette figyelembe eljárása során. A Kúria megjegyzi továbbá, hogy az Indítványozó 2015. január 21-én PEB/030/127-1/2015. számon a jelen határozatban kifejtett jogértelmezéssel érdemben azonos tartalmú tájékoztatást nyújtott.
Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma

A polgármesternek is megválasztott egyéni önkormányzati képviselő mindkét mandátumot egy személyben tölti be. Ő sem a képviselő-testület határozatképességének, sem a minősített többség meghatározásának során nem minősül több képviselőnek, személyét egy képviselőként kell számításba venni.

Záró rész

Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdései zárják ki.

Budapest, 2025. május 20.

Dr. Balogh Zsolt s.k.a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Demjén Péter s.k bíró
Dr. Hajnal Péter s.k.bíró
Dr. Kalas Tibor s.k.bíró