2024

I. A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet nem polgári jogi jogviszonyt szabályoz. A közjogi szabályozás tárgya a nemzeti vérkészlettel való jövőbeni gazdálkodás, ennek keretében – egyebek mellett – az ipari plazma értékesítése. A Korm. rendelet 11. § (1)–(2) bekezdése a hatályba lépést követő értékesítésekre vonatkoznak. 

A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A szerzői jog az alkotás tényéből származik, a szerzői műtől nem szakítható el, a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény a mű létrejötte [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bek.].

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie. A konjunktivitásból következően bármelyik feltétel hiánya a másik feltétel fennállásának vizsgálatát szükségtelenné teszi. 

Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) természetéből adódóan mértékének/összegének megállapítása összetett kérdés. Ilyen típusú kártérítési igény esetén valójában egy meg nem valósult (hipotetikus) helyzetet kell értékelni. Ez szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a bíróság a kár, illetve a kártérítés összegét tipikusan mérlegelés útján és nyilvánvalóan közelítő jelleggel tudja meghatározni, ami eljárásjogi oldalról a régi Pp. 206. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazását jelenti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. b) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177.

Kártérítés iránti perben a káresemény minősül ténynek, az okozati összefüggés fennállásának vagy hiányának a megítélése viszont nem ténykérdés, hanem tényekből levont jogi következtetés, így anyagi jogi jogkérdés. Az előreláthatóság nem azonos az okozatossággal. Az okozati összefüggés vizsgálata második fázisába tartozó, az okozati összefüggésen belüli okszűrő szempont [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:548. §].

I. A régi Ptk. 280. § (3) bekezdésében meghatározott, az igényérvényesítésre vonatkozó hat hónapos időkorlát minden járadékjellegű igény tekintetében alkalmazandó. 

A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg. A Be. 595. § (1) bekezdésében írt – és a Be. 746. § (5) bekezdésének tartalmát is kitöltő – szabály érvényesülése, a jogorvoslat kockázatmentes gyakorlásának biztosítását célzó funkciójának betöltése kizárólag ekként lehetséges [Be. 746. § (5) bek.].

A specialitáson alapuló mentesség fennállásában megnyilvánuló eljárási akadály az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után a felülvizsgálati eljárásban kizárólag oly módon orvosolható, ha a terhelt a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nyilatkozatában kifejezetten lemond, vagy az arra jogosult állam a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárul, feltéve, hogy törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi [Be. 721/A. § (2), (8) és (9) bek.].

I. A perújítás megengedhetősége tárgyában hozott döntés során a formailag újnak minősülő bizonyítékot tartalmilag vizsgálva abban kell állást foglalni, hogy az újnak tekintendő bizonyíték bizonyítandó tényre vonatkozik-e, és alkalmas-e arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze. 
II. Bizonyítási indítvány a perújítás elrendelésére nem vezethet és a perújítási nyomozást sem alapozza meg.