2024

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló – a perújítás speciális okának figyelembevételével történő – bizonyítás lefolytatása [Be. 637. § (1) bek. g) pont, 646. § (6) bek. b) pont, 647. § (2) bek.

Az elkövetési mód előre látható vagylagossága iránti közöny szabad mandátumot ad a „végrehajtóként” cselekvő számára, ami az elkövetésben felbujtással és/vagy bűnsegéllyel közreműködő felelősségét a „végrehajtó” cselekvőségéhez rendeli, ha a felbujtó és/vagy a bűnsegéd a közreműködésének – noha tehetné – maga nem állít korlátot. Ezért a szándékegység folytán nem lopásért, hanem rablásért felel a részes, ha felismeri, hogy a tettes a sértett ellenállása esetén a dolog elvétele végett erőszakot is alkalmazni fog [Btk. 14. § (2) bek., 365. § (1) bek. a) pont].

A közúti veszélyeztetést nem alapozza meg önmagában a közlekedési szabály tudatos és durva megsértése; megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt felismeri cselekménye következtében a helyzetre és személyre szabott közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét és azt kifejezetten kívánja vagy abba belenyugszik [Btk. 234. § (1) bek., 235. § (1) bek.].

A terhelt azon magatartásával, hogy az ügyében tárgyaló bírót mint hivatalos személyt, hivatásának gyakorlásával összefüggésben súlyosan bántó, sértő kifejezésekkel illette, ezzel emberi méltóságában megsértette. A gyalázkodás, a lealacsonyító, bántó tartalmú kijelentések használata a bírói eljárásról nem vonhatók a közérdek vagy jogos magánérdek védelme alá, és nem tartoznak a perbeli jogosultságok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítésének körébe sem [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].

Meg kell állapítani a bántalmazás és a halálos eredmény közötti okozati összefüggést akkor is, ha a bántalmazás és az ahhoz társuló további, együttható ok eredményezi a sértett halálát. 
A sértett egyéb betegségei a bántalmazáshoz társulva kétségtelenül közrejátszottak a halála bekövetkeztében, ennek azonban a terhelt cselekménye és a sértett halála közötti okozati összefüggésre nincsen kihatása [Btk. 160. § (1) bek.].

A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. 
A terhelt annak tudatában és abba belenyugodva bántalmazta a sértetteket, hogy abba társai is bekapcsolódhatnak (be is kapcsolódtak). 

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.040/2024/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja. 
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.039/2024/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a II. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.072/2023/13. számú határozata

Rendelkező rész 
A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I–III. rendű alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 2 540 000 (kétmilllió ötszáznegyvenezer) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának  Jpe.I.60.053/2023/12. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 456 000 (négyszázötvenhatezer) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.