2024

A közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más a jogosult [369/2022. (IX. 29.) Korm.rendelet 2. § (2) bek. c) pont (R.); 2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. i) pont, 121. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 148. § (1) bek.].

Ha az autókereskedésben lévő autó nem az adott értékesítés vevőit szolgálja, hanem tesztautóként vagy bemutatóautóként az egész vállalkozás érdekében hasznosítják, akkor a közvetlen továbbértékesítési cél nem állapítható meg és az áfa nem vonható le [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. § (1) bek. d) pont, 125. § (1) bek. a) pont, 259. § 22. pont].

A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (1), (4) bek., 4. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:5. §, 5:7. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (3) bek. a) pont, 25. § (4) bek., 29. § (3) bek.].

I. A közérdekű bejelentés alapján hivatalból megindított eljárásban az alperes nincs kötve a közérdekű bejelentésben foglaltakhoz. Ilyen esetben az alperes határozatát nem kizárólag a közérdekű bejelentésben foglaltakra alapíthatja, hanem a hivatalból megállapított tényállásra. 

Az ügyazonosság kérdésének értelmezése különös tekintettel akkor, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán (akár százas nagyságrendben) valamennyi olyan ügyre hivatkozik, amelyben e kérdéskörről bármit is rögzített a Kúria [2017.évi I. törvény (Kp.) 118. § (1)–(2) bek.].

I. A bíróságok a Kp. 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatukat az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítése körében különösen akként teljesítik, hogy a jövő nemzedékek érdekeit közvetlenül érintő eljárásban az alapvető jogok biztosát hivatalból értesítik a perbelépés lehetőségéről. 

A Földforgalmi törvény 21. § (5) bekezdésében kötelezően előírt, a Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott teljes bizonyító erejű magánokirat alakisági feltételei közül a név és lakcím olvashatóságának megítélése – annak kétségessége esetén – az elfogadó jognyilatkozat valamennyi és eredeti példánya jogalkalmazó általi vizsgálatát indokolja. 

Az Art. XXV. fejezetében szabályozott fizetési kedvezményekhez kapcsolódó fellebbezés esetén az adóhatóság nem fizetési kötelezettséget állapít meg, hanem az egyébként előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezéséről határoz, ezért a fellebbezési illetéket az Itv. 29. § (2) bekezdés második fordulata alapján kell megállapítani [1990. évi XCIII. törvény (Itv.); 2017. évi CL. törvény (Art.) 198. §, 201.§].

A jogellenes munkaidő-beosztás lehetséges jogkövetkezménye tekintetében irányadónak kell tekinteni a Kúria Mfv.X.10.257/2019/7. számú közzétett precedensképes határozatát, és ennek megfelelő alkalmazásával a heti pihenőidőt megelőzően be nem osztott napi pihenőidő tartamára eső munkavégzés minősül rendkívüli munkaidőben végzett munkának, és ennek az Mt. 143. § szerint lehetséges jogkövetkezménye, meghatározott mértékű bérpótlék megfizetése merülhet fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 104. § (1) bek., 143. § (2) bek.].

Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokolásával szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy nem megfelelően támad, – a kérelem az adott körben nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges tartalmi elemekkel – irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (1)–(2) bek., 275. § (1)–(2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. §].