2023

A referenciaadat törlésére irányuló polgári per megindításán túl az érintett adatvédelmi hatósági eljárásának lefolytatását kérelmezheti, ha megítélése szerint személyes adatainak kezelése során az adatkezelő, illetve az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírásokat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindításának nem előfeltétele a polgári per megindítása. 

Az eljáró közigazgatási szervet kijelölő végzéssel szemben felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nincs törvényes lehetőség [2017. évi I. törvény (Kp.) 115. § (1), (2) bek., 117. § (1) bek., 102. § (1) bek.].

Illetékjogi szempontból nem zárja ki a lakástulajdonként történő minősítést az, hogy a műszakilag mindenben elkülönült, önállóan forgalomképes ingatlan nem került külön helyrajzi számon az ingatlannyilvántartásban feltüntetésre [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. §, 26. § (1) bek., 102. § (1) bek. f) pont].

A munkavállaló azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott. Nem állapítható meg ezért a munkavállaló szándékosan okozott kárért a felelőssége, ha előzetes tájékozódás után meghozott intézkedését a bíróság utóbb jogellenesnek minősítette és a munkáltatónak ez alapján fizetési kötelezettsége keletkezett [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1)–(3) bek.].

I. A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztésről szóló 682/2021. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálybalépésének napján (2021. december 7.) a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet még nem volt hatályban, azt ki sem hirdették. A bérfejlesztési rendelet a béremelés napjára vonatkozó szabályok körében kifejezetten a 2022. január 1-jétől hatályos szabályokat hívta fel, ezért a bérnövelés alapjául szolgáló összeg meghatározásánál a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet szabályait kellett alkalmazni a béremelésre jogosult munkavállaló alapbérének meghatározása tekintetében. 

Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló felperes a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint az oltási mentességét a jogszabályban előírt határidőben igazolta az áthelyezése utáni új munkáltatónál a mentessége ismételt igazolására ugyan felhívható volt, annak hiánya azonban nem valósította meg az R. 1. § (9) bekezdése szerinti önálló azonnali hatályú felmondási okot [az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) 12.

A jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint érvényesítheti igényét az ingatlant a bírósági végrehajtási eljárás keretében megvásárló vevő, ha az általa teljesített vételárból a végrehajtó kiegyenlíti a jelzálogjogok jogosultjainak követelését, emiatt a jelzálogjogok megszűnnek, a vevő azonban utóbb mégsem szerzi meg az ingatlan tulajdonát [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:142. § (1) bek. f) pont, 6:579. §; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. § (1) bek., 157. §]

Helyettes átvevő részére szabályszerűen kézbesített végzés ellen elkésetten benyújtott fellebbezés esetén a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére nem alkalmas annak előadása, hogy a címzett a küldeményt nem személyesen vette át [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 135. § (1) bek.; 2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) 2. § 18. és 22. pont, 41. § (3) bek.; 335/2012. (XII. 4.) Kormányrendelet 9. § (1) bek., 16. § (3) bek. a) pont, 29. § (1) bek.].

I. Polgári és kereskedelmi ügyekben az uniós hatáskörbe utalt joghatósági szabályokkal szemben a tagállamokon belüli ügyelosztást szabályozó illetékességi eljárási rendelkezések megalkotása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyhez az Európai Unió Bírósága értelmezési szempontokat adhat [1215/2012/EU rendelet (Brüsszel Ia rendelet) 7. cikk 2. pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp). 30. § (2) bek.; az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101., 102. cikk; 2014/104/EU irányelv (12) preambulumbekezdés, C-30/20.

A közúttal való összeköttetés megfelelőségét az uralkodó telek adottságai, az annak mindenkori birtokosa által gyakorolható használat, okszerű gazdálkodás célja, módja és körülményei figyelembevételével kell megítélni, nem kizárólag annak jelenlegi birtokosa aktuális gazdasági tevékenysége alapján [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:160. § (2) bek., 5:162. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 167. §].